Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
lanságai 45 miatt sem mi, sem mások nem végeztek, és nem áll rendelkezésünkre ilyen elemzés a környékbeli helységekről sem. 46 A születések nyers adatainak vizsgálata viszont erre semmilyen módon nem alkalmas, ugyanis abszolút számuk nemcsak a termékenység mértékétől, hanem a népességszám alakulásától is függ. Hogy konkrét példákat hozzunk: az evangélikus születésszámok hanyatlása nem csak a termékenység, hanem a felekezet létszámának csökkenésével is indokolható. Ugyanígy népességszám-ingadozások sejthetők a hámori római katolikusok születésszámának a XIX. század első felében mutatkozó hullámzása mögött is. Szirma és Diósgyőr keresztelési bejegyzéseinek dinamikus növekedése pedig részben a népesség növekedésével, részben a református anyakönyvezés pontosságának javulásával hozható összefüggésbe. Nem vezetett eredményre a nyers népmozgalmi arányszámok kiszámítására fordított igyekezetünk sem. Az eredmények elképesztően és valószínűtlenül magas, 70-80 ezrelék körüli nyers születési arányszámokat adtak magyarul a miskolci anyakönyvek számos olyan születést is tartal45 Miskolc lakosságában a XVIII-XIX. század folyamán nagyon sok azonos vezetéknevű család található. A napi életben az azonos nevűeket gyakorta kiegészítő ragadványnévvel különböztették meg. Az anyakönyvezés - főleg a református - azonban sokszor következetlen: ugyanaz a személy szerepelhet eredeti vezetéknévvel, vezeték- és ragadványnévvel vagy csak ragadványnevén. Ha ehhez hozzá vesszük a Donga, Kis, Nagy, Rátz, Simon, Sonkoly, Szabó, Tóth, Török családnevek sokaságát, a betelepült iparos családok névváltásait (sokukat először foglalkozásuk német vagy szlovák nevén nevezik, később ezt lefordítják magyarra, vagy rájuk „ragad" egy más jellegű új vezetéknév), akkor a nominális anyakönyvi vizsgálatoktól való tartózkodásunk talán megérthetővé válik. Joggal tarthattunk ugyanis attól, hogy a családok élettörténetének a demográfiai számításokhoz szükséges pontosságú összeállítása az eredménnyel arányba nem állóan nagy erőfeszítéseket igényelne. 46 Egyébként sajnálatos módon Miskolc és környéke anyakönyvei a kutató és az ilyen jellegű név szerinti termékenység elemzés szemszögéből nézve viszonylag gyenge minőségűnek mondhatók. Hámor, Szirma, Diósgyőr mindkét felekezetének anyakönyvezése több ízben rövidebb-hosszabb időre megszakadt, folyamatosnak csak Újhuta, a hejőcsabai reformátusok és a görömbölyi római katolikus plébánia anyakönyvei tekinthetők a XVIII. század utolsó harmadától, illetve végétől kezdve. Utóbbi azonban szórt lakosságra - Hejőcsaba, Mályi és Görömböly római katolikusaira - vonatkozik, a falu népességének többségét kitevő görög katolikusok anyakönyve néhány töredék kivételével elpusztult. Ugyanerre a sorsra jutottak a Miskolc törzslakosságának népmozgalmát rögzítő első református anyakönyvek is, amelyek az 1781. évi tűzvész martalékául estek. Magára a városra az 1780-as évek előtti időszakra vonatkozóan csak az akkor még igen alacsony arányt kitevő római katolikusok Mindszenten vezetett anyakönyvei őrződtek meg.
