Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

lanságai 45 miatt sem mi, sem mások nem végeztek, és nem áll ren­delkezésünkre ilyen elemzés a környékbeli helységekről sem. 46 A születések nyers adatainak vizsgálata viszont erre semmilyen mó­don nem alkalmas, ugyanis abszolút számuk nemcsak a termékeny­ség mértékétől, hanem a népességszám alakulásától is függ. Hogy konkrét példákat hozzunk: az evangélikus születésszámok hanyat­lása nem csak a termékenység, hanem a felekezet létszámának csök­kenésével is indokolható. Ugyanígy népességszám-ingadozások sejt­hetők a hámori római katolikusok születésszámának a XIX. század első felében mutatkozó hullámzása mögött is. Szirma és Diósgyőr keresztelési bejegyzéseinek dinamikus növekedése pedig részben a népesség növekedésével, részben a református anyakönyvezés pon­tosságának javulásával hozható összefüggésbe. Nem vezetett ered­ményre a nyers népmozgalmi arányszámok kiszámítására fordított igyekezetünk sem. Az eredmények elképesztően és valószínűtlenül magas, 70-80 ezrelék körüli nyers születési arányszámokat adtak ­magyarul a miskolci anyakönyvek számos olyan születést is tartal­45 Miskolc lakosságában a XVIII-XIX. század folyamán nagyon sok azonos vezetékne­vű család található. A napi életben az azonos nevűeket gyakorta kiegészítő ragad­ványnévvel különböztették meg. Az anyakönyvezés - főleg a református - azonban sokszor következetlen: ugyanaz a személy szerepelhet eredeti vezetéknévvel, veze­ték- és ragadványnévvel vagy csak ragadványnevén. Ha ehhez hozzá vesszük a Donga, Kis, Nagy, Rátz, Simon, Sonkoly, Szabó, Tóth, Török családnevek sokaságát, a betelepült iparos családok névváltásait (sokukat először foglalkozásuk német vagy szlovák nevén nevezik, később ezt lefordítják magyarra, vagy rájuk „ragad" egy más jellegű új vezetéknév), akkor a nominális anyakönyvi vizsgálatoktól való tar­tózkodásunk talán megérthetővé válik. Joggal tarthattunk ugyanis attól, hogy a csa­ládok élettörténetének a demográfiai számításokhoz szükséges pontosságú összeál­lítása az eredménnyel arányba nem állóan nagy erőfeszítéseket igényelne. 46 Egyébként sajnálatos módon Miskolc és környéke anyakönyvei a kutató és az ilyen jellegű név szerinti termékenység elemzés szemszögéből nézve viszonylag gyenge minőségűnek mondhatók. Hámor, Szirma, Diósgyőr mindkét felekezetének anya­könyvezése több ízben rövidebb-hosszabb időre megszakadt, folyamatosnak csak Újhuta, a hejőcsabai reformátusok és a görömbölyi római katolikus plébánia anya­könyvei tekinthetők a XVIII. század utolsó harmadától, illetve végétől kezdve. Utóbbi azonban szórt lakosságra - Hejőcsaba, Mályi és Görömböly római katoliku­saira - vonatkozik, a falu népességének többségét kitevő görög katolikusok anya­könyve néhány töredék kivételével elpusztult. Ugyanerre a sorsra jutottak a Miskolc törzslakosságának népmozgalmát rögzítő első református anyakönyvek is, amelyek az 1781. évi tűzvész martalékául estek. Magára a városra az 1780-as évek előtti idő­szakra vonatkozóan csak az akkor még igen alacsony arányt kitevő római katoliku­sok Mindszenten vezetett anyakönyvei őrződtek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents