Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
rekonstruálható lenne.) Nem kizárt, hogy itt is jelentkezik a háztartásméretek XIX. század eleji átmeneti megduzzadásának korábban országosan megfigyelt jelensége. 25 Ezzel szemben Görömböly és Mindszent görbéje egyenletesebb, a nagyobb méretű háztartások jóval nagyobb gyakoriságáról árulkodik. Előbbi döntően a kelet-európai típusú paraszti háztartásszerkezetre emlékeztet (a lakosság nagyobbrészt ruszin földművesekből áll), míg Mindszent népességének jelentős része urbánus életmódot folytató módosabb, részben nem magyar eredetű római katolikus kézműves. Vagyis az egyes települések háztartásszerkezetének nagyság szerinti megoszlását alapvetően befolyásolja társadalmi összetételük. Nézzük meg ezt közelebbről. Miskolc 1788. évi adatai - melyeket egyébként az 1816-ból származó több mint 1000 háztartást tartalmazó töredék is megerősít -, azt mutatják, hogy a nemesi, illetve kézművesháztartások között jóval gyakoribb a nagyobb méretűek előfordulása, mint a föld- és szőlőműveléssel, illetve kétkezi munkával élők soraiban. Ez az eltérés főleg annak tudható be, hogy a fent említett két társadalmi réteg együtt élő csoportjai esetében a család mellett gyakorta számos szolgát, szolgálót - a kézművesek esetében legényt és inast - találunk. A háztartás méretét alapvető mértékben befolyásoló másik tényező a gyermekek száma. Görömböly e téren messze kiemelkedik a többi összeírt közösség közül - az itteni családokban összeírt gyermekek száma 20-30 százalékkal magasabb -, így nem csoda, hogy az itteni háztartások megoszlási görbéje eltér az ábrázolt többi településétől. (A háztartásnagyság átlagszáma ezt nem tükrözi elég pontosan, mert a falu társadalma kicsiny létszámú és néhány egy-két fős háztartás lehúzza az átlag méretét.) Mielőtt a háztartások tagok szerinti elemzésébe belemélyednénk, nézzük meg előbb szerkezetüket. Adataink szerint Miskolcon és környékén szinte minden háztartás egyetlen családból áll, melyet a már említett szolgák és ipari segédszemélyzet mellett ritkán, az esetek 5-8 százalékában egészít ki egy-két együtt élő rokon. Két család együttélésével igen ritkán, kettőnél többel pedig sohasem találkozunk. Külön érdekesség, hogy a kevés nagyobb és bonyolultabb ösz25 FARAGÓ T. 1999 (1977).
