Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

szetételű háztartás túlnyomó többsége nem a falvakban, hanem Miskolcon található. Másik, ugyancsak érdekes tény, hogy bár a bonyolultabb szerkezetű háztartások mérete többnyire valamivel magasabb az átlagnál - 5-6 fő háztartásonként -, ennek ellenére a legtöbb személyt tartalmazó háztartások nem soraikból, hanem az egyetlen családból álló, de az átlagosnál több élő gyermekkel bírók közül kerülnek ki. Görömböly „kelet-európaisága" sem a bonyolult háztartásszerkezetben, hanem a viszonylag magas gyermekszámban érhető tetten. Vagyis vizsgálatunk azt mutatja, hogy a háztartások átlagos méretéből, illetve nagyság szerinti megoszlásából nem lehet automatikusan szerkezetük milyenségére következtetni. Nem feltétlenül igaz ugyanis az, hogy a nagyobb létszámú háztartás szerkezete minden esetben bonyolultabb. Adatsoraink mérete egyedül Miskolc esetében engedi meg azt, hogy a lakosság háztartásszerkezetét társadalmi rétegekre bontva is elemezzük. Ezzel kapcsolatos vizsgálatainkból az derül ki, hogy az együtt élő csoportok viszonylagosan egyöntetű kicsinysége ellenére mégis felfedezhetők közöttük bizonyos különbségek. A kézművesek körében például feltűnően magas a gyermek nélkül összeírt házaspárokból álló háztartások aránya. Hogy miért, arra vonatkozóan jelenleg csak feltételezésekkel élhetünk. Nem elképzelhetetlen az, hogy e mögött az átlagosnál alacsonyabb termékenység húzódik meg - kései házasodás, avagy a gyermekszüléseknek nem a házasságot közvetlenül követő, hanem az életciklus későbbi szakaszára történő halasztása -, de nem kizárt, hogy ismét csak látszatról van szó. Lehet, hogy a szóban forgó családok nem gyermektelenek vagy alacsony termékenységűek, hanem utódaik egy része egyszerűen már nem tartózkodik otthon: a lányok férjhez mentek, a fiúk pedig valahol másutt ipart tanulnak. Az egyéb rétegek esetében viszont valós eltéréseket látunk: az egyfős háztartások kiugróan magas 15 százalékos részesedése, valamint az özvegy nők vagy férfiak vezette töredékcsaládos háztartások ugyanekkora aránya egyrészt összhangban áll a családi állapot elemzésénél mondottakkal, másrészt megegyezik a városi háztartások szerkezetével kapcsolatos egyéb