Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

nőket csak hozzá gondolhatjuk, ám nincs különösebb okunk arra, hogy a férfiakétól lényegesen eltérő kormegoszlást tételezzünk fel róluk.) Vagyis az ábrázolt népességek mindegyike hosszabb idő óta minden valószínűség szerint magas termékenységgel és magas halandósággal jellemezhető, amely ezt a jellegzetes korszerkezetet kialakította. Az egyes nemzedékek létszáma életkoruk emelkedésével párhuzamosan rohamos léptékben fogy, harminc év körül már csak a megszületettek fele él, az öregek (a 60 év felettiek) száma és aránya pedig elenyésző. Figyelmesebben - és együttesen - nézve az ábrázolt korfákat azonban kisebb-nagyobb különbségeket tapasztalhatunk közöttük. Hámor, illetőleg a cigány népesség korfája valamivel „fiatalosabb", magasabb termékenységet sejtet. A korcsoportokat egymáshoz viszonyítva azt látjuk, hogy a miskolci nemesek esetében egy árnyalattal kisebb a 0-4 évesek és határozottan több az 50 év felettiek aránya, a nem nemesek között viszont magasabb a tizenévesek, a cigányok között a 25-35 év közöttiek aránya. Előbbi eltérések feltételezhetően más demográfiai magatartást, kissé eltérő demográfiai mutatókat (alacsonyabb termékenységet és alacsonyabb halandóságot) sejtetnek a nemesekre vonatkozóan, míg a másik két csoport korszerkezetén található kiugrások valószínűleg a vándormozgalmakkal hozhatók összefüggésbe. A nem nemesek között nagyszámú bevándorolt szolga, szolgáló, inas és kézműveslegény található, míg a cigány népességben az idetelepült fiatal házasok aránya tűnik az átlagot meghaladó mértékűnek. Utóbbi inkább egy gyakrabban költöző életmódra, mint végleges bevándorlásra utal. Családi állapot tekintetében sem túlságosan bőbeszédűek azok a forrásaink, amelyek az egész népességre vonatkoznak. Az 1785/1786. évi, II. József által elrendelt népszámlálás szerint a férfiak kereken 40 százaléka házas, ám ezzel az adattal nem sokat kezdhetünk. Nem tudjuk egymástól külön választani az özvegyeket és nem házasokat, a gyermekeket, a fiatalokat, illetve a felnőtteket, nem ismerjük az öregek számát és arányát, továbbá semmiféle részletesebb demográfiai adatot nem kapunk a nőkre vonatkozóan létszámukon kívül. Bővebb tájékozódás érdekében ismét az előbb már említett töredékadatokra, az 1788. évi népesség-összeírás részleteire kell támaszkodnunk. (Lásd VI. ábra.)