Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

ságára vonatkozóan becsülhető. Természetesen e bevándorlók nem mindegyike tekinthető más, nem magyar etnikumhoz tartozónak, azonban kulturálisan egy katolikus magyar is eltérő értékeket, elté­rő gondolkodást képviselhet, eltérő szokásokat követhet - erre néz­ve a későbbiekben egy-egy demográfiai magatartásban megmutat­kozó különbséget jelezni fogunk. Bizonyosan feltételezhető viszont, hogy a római katolikus valamint az evangélikus egyházhoz tartozók számottevő részükben, a görög katolikusok, görögkeletiek, izraeli­ták pedig teljes egészükben más nyelvű, más etnikumú bevándorló­kat jelentettek. Tehát ha a török hódoltság végét megért népességről úgy gondoljuk - ami a valóságtól nem elszakadt feltételezés -, hogy az túlnyomó részt a középkori eredetű magyar népesség leszárma­zottait jelenti, akkor a XVIII. század végére utóbbiak arányát csak kb. 55 százalékra becsülhetjük. Miskolc eredeti lakossága számotte­vő mértékben kiegészült máshonnan jött magyar és nem magyar, katolikus, evangélikus stb. felekezetet valló bevándorlóval. (Lásd II. ábra.) A fentiek azonban csak egy kiragadott képet jelentenek a változá­sok folyamatából. Az általunk vizsgált időszak végén, 1850-ben az etnikai szerkezet a XVIII. század végéhez képest némileg ismét megváltozott. Az abszolutista közigazgatás által végrehajtott nép­számlálás szerint a történeti Miskolc Mindszenttel együtt mintegy 20 százalékos - túlnyomórészt frissen beköltözött - zsidó népesség mellett ekkorára nagyobbrészt magyarokból áll, a korábban beván­dorolt egyéb etnikai csoportok többnyire már beolvadtak a helyi la­kosságba. Diósgyőrt és Felsőgyőrt valamint Szirmát hasonlóképp szinte kizárólag magyarok lakják, Görömböly túlnyomórészt ruszin népességű, Ó- és Újhuta, valamint Felsőhámor elsöprő többségében szlovák, Alsóhámor (a korábbi Massa) pedig vegyes szlovák-német lakosságú. 5 A későbbi fejleményekből tudjuk, hogy mind a két Há­moron, illetve Görömbölyben a németek és ruszinok között lassú elszlovákosodási folyamat érzékelhető. Tény azonban, hogy összes­ségében a településcsoport karakterét méreténél fogva a történeti 5 FARAGÓ T. 2000.

Next

/
Thumbnails
Contents