Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

zadban és Miskolcról is úgy tudtuk vizsgálatunk kezdetekor, hogy annak népességét a XVI. századtól kezdve a magyarság és a református egyház fémjelezte. Adataink részletesebb - és, mint azt a bevezető bekezdésben jeleztük: területileg tágabb - elemzése azonban e kép körvonalainak némi módosítására kényszerített. A XVIII. század közepe táján a város 8000 fő körüli népességének körülbelül 80 százaléka protestáns - döntően református -, 15 százalékuk pedig katolikus. (Utóbbiak nagyobbrészt a római szertartást követik, de körülbelül 150 főnyi görög katolikust is találtak az egykori adatgyűjtők.). Az egyéb felekezetek - görögkeletiek, zsidók - aránya elenyésző.

3 A felekezeti összetétel azonban egy emberöltővel korábban sem lehetett sokkal masabb. A város ismert XIX. századi monográfusa, Szendrei János által terjesztett, egyébként egykorú levéltári forrásokra támaszkodó mítosszal, miszerint az 1700-as évek elején mindössze 29 katolikus család élt Mindszenten és Miskolcon

4

, le kell számolnunk. Ez minden bizonnyal csak az adófizető „jobb" katolikus famíliák számát jelenthette, a szegényeket, zselléreket és szolgákat minden valószínűség szerint nem tartalmazta. Más magyarázata ugyanis aligha lehet annak, hogy a mindszenti római katolikus anyakönyvben az 1710-es évek végétől legalább évi 40-50, 1720-29 átlagában 76 keresztelési eset szerepel, ez ugyanis a demográfus szemszögéből nézve azt jelenti, hogy e mögött egy körülbelül 1500 fős katolikus népesség húzódott meg. Noha a keresztelések egy része bizonyára nem szűkebben vett miskolci és mindszenti famíliákhoz fűződött - lehettek közöttük diósgyőriek, hejőcsabaiak, zsolcaiak és átmenetileg a városban tartózkodók is -, ez semmiképpen sem 29 családot jelent. (Lásd I. ábra.) Ráadásul a várost övező települések felekezeti összetétele Miskolctól eltérően nagyon vegyes képet mutat. Szirmát a XVIII. század elején kizárólag reformátusok lakják, ellenben Diósgyőr és Csaba lakosságának harmada katolikus, 10-20 százaléka evangélikus, körül3 SZENDREI J. félreérti a forrásokat akkor, amikor a „szakadár" [- schismaticus] elnevezés alatt cigányokat, illetve „hódoltság idejéből itt maradt törököket" vélelmez Miskolc lakosai között 1780-ban. SZENDREI J. 1904. 608. p. Tévedését átveszi LEVELES E. 1929. 110. p. 4 SZENDREI J. 1904. 373. p. vö. SOÓS I. 1985. 136. p.