Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

1. táblázat Miskolc becsüli népességfejlődése 1690 és 1850 között un Nemes Nem nemes Összes Nemes Nem nemes Összes Index un Nem nemes Összes Index un famíliák népesség Index 1690 540 360 900 4000-4500 28-32 1715 (200-300) (360) (600-700) 2400-3000 17-22 1745 (400) (700-800) (1100) 1800-2000 3100-4000 7500-8500 50-59 1765 (750) (1250) (2000) 8500-9500 61-67 1786 (950) (2100) 3038 4000-4200 9500-10000 14089" 100 1798 !084 2339 3223 4500-5000 10000-11000 14500-15500 102-109 1813 noo 2800 3900 4500-5000 11500-12000 16000-17000 114-121 1825 1200-1300 kb. 3000 4400 5000-5300 12000-13000 17000-18000 121-128 1850 16435 117 Történeti Miskolc (Mindszent nélkül). Tényleges népesség. Táblázatunk némileg ellentétben áll azzal a jelenséggel, hogy a legtöbb levéltári forrásban pontosnak látszó számokat látunk, de ol­vasóinkat figyelmeztetnünk kell arra, hogy utóbbiak sajnos többnyi­re messze járnak a feltételezhető valóságtól. A táblázat másik két további lényeges jellemvonása a nemesség igen jelentős száma ­nem véletlenül tüntettük fel őket külön -, valamint a Miskolcon és környékén lakók számának szeszélyesnek tűnő alakulása a XVII. század vége és a XIX. század közepe között. Mind a XVII-XVIII. század fordulóján, mind az 1830-1840-es években egy-egy komoly népességszám-visszaesés tapasztalható és a kettő között található növekedési ütem sem egyenletes. A XVIII. század végéig tartó gyors népességgyarapodást a XIX. század első felében sokkal visszafogot­tabb növekedés kíséri, mely végül átmeneti csökkenésbe torkollik. A részletekre azonban fejezetünk végén térünk ki, mint ahogy e jelen­ségek okait is később próbáljuk meg tovább boncolgatni. 2 A mindennapi tudatban a népesség legfontosabb jellemzői közé tartozik annak száma után felekezeti és etnikai összetétele. Bár e jel­lemzők súlya a demográfus szemében lényegesen kisebb, mint aho­gyan azt a közvélemény gondolja, mindazonáltal nem mondható ér­dektelennek. A történeti kutatás úgy tartja - helyesen -, hogy Bor­sod megye az ország egyik „legmagyarabb" megyéje a XVIII. szá­2 A táblázat saját becslésünkre épült, hátterében a Miskolc történeti irodalmon túlme­nően elsősorban adó- és nemesi összeírások állnak, az 1786. és 1850. év pedig nép­számlálási adatokat jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents