Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

ton (1780),

606 illetve Kaczesberger János, aki 1814-ben már vakon kérte a tanácsot, hogy mentsék fel a jobbágyi szolgáltatások alól.

607 Az előző évben még Almássy József tanácsosnak dolgozott, a csabai töltés mellett fekvő szőleje alatt lévő borháza elé faragott két kőoszlopot.

608 1813-ban a bodrogkeresztúri születésű Spáda Ferenc ablakosmestert vették fel a város lakosai közé.

609 A XIX. században már az alapvető szakmák - kőműves, ács, üveges, kőfaragó - mellett cserépzsindelyező és szobafestő is megtelepedett a városban.

610 A miskolci építőmesterség rangját mutatja, hogy Várad-Olaszi (Nagyvárad) tanácsa 1829-ben levelet ír a miskolci tanácsnak, hogy „a város egy theatrumot az ide való [ti. miskolci] theatrum formájára kívánván építeni, annak rajzolatját küldenénk meg.

611 606 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 357. p. 607 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 40. köt. 191. p. 608 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 39. köt. 173-174. p. 609 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 39. köt. 172. p. 610 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 62. köt. 81. p. 72. köt. 60. p. 611 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 55. köt. 37. p.