Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

aranyosi követ is az építkezésekhez,

580 valamint harsányi szürke követ is, de a miskolci hegyek ún. darázsköve is megfelelő.

581 A református új templomhoz a Görömbölyön túli Cseh-völgyi kőfejtőkből hordták a követ az egyháztagok ingyenmunkájával.

582 A legegyszerűbb építkezési mód, főként pincéknél alkalmazzák, hogy a pinceásásnál kitermelt követ építik be az épületekbe. Ugyanez a kő és törmelék az utak, gödrök javítása, feltöltése során is használatos. Téglát is gyártottak Miskolcon a Nyakvágó anyagnyerő helyének közelében, a Deszkatemető alatt.

583 A város környékének legismertebb téglaégetője a tapolcai apátság görömbölyi birtokán nyílt meg az 1730-as évek elején. A falu mellett kőből épült, rakott falú, de zsúppal fedett téglakemencéhez fából téglaszínt emeltek. A XIX. század elején évente 87 ezer téglát égettek itt.

584 A tetőcserép viszonylag későn jelenik meg Miskolcon, a nagy tűzvészek többek között a zsindelytetők miatt pusztítottak olyan sebességgel. A reformkorban azonban már nem volt ritka a cserép, a város középületeihez Mátraderecskén és Zsaluzsányban vásárolják a cserépzsindelyt 1834-ben,

585 de még 1841-ben is vesznek fenyőzsindelyt, összesen 18 ezret.

586 Többször említik a források a rimaszombati téglát az építőanyagok között. Fáért a legegyszerűbb módon a diósgyőri uradalom bükki erdészetét kereshették fel, de a nagyszabású építkezésekhez a Tiszán tutajon szállított máramarosi fát használjak, melyért a tiszalúci kikötőbe kellett elmenni, hiszen ott óriási választékot találtak. 1840-ben a máramarosi királyi erdészeti intézethez küldenek egy megbízottat Miskolcról, hogy fát vegyen a város ingatlanainak javításához.

587 A nagyobb hidakhoz szinte kizárólag innen szerezték be az ölfákat. Oltott mész volt elég a Bükkben, 1823-ban is az uradalomtól vesz a város tanácsa a középületek helyrehozására.

588 Homokot az Előérről 580 SRK. Lt. RB. I. 3/4. 581 SRK. Lt. RB. I. 3/5. 582 MARJALAKI KISS L. 1956/a. 583 GYULAI É. 1999/a. 584 MOL. E 156. 210/10. 585 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 69. köt. 302. p. 586 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 67. köt. 8. p. 587 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 66. köt. 67. p. 588 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 49. köt. 247. p.