Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

szereznek be.

589 Használnak mortéglának nevezett vályogkockákat is az igénytelenebb épületekhez, vagy kiegészítésként kőfalak mellé.

590 Egy istállóhoz például 5000 vályogtégla kellett.

591 A legnagyobb építkezéseket, a mindszenti és minorita templom impozáns barokk épületeit a püspök által megbízott külföldi és jó nevű hazai építészek tervezték, s részben építették, a legtöbb miskolci épület azonban helyi szakemberek rajzasztaláról és keze alól került ki. Az építkezéshez a XVIII. században már mesterek is voltak Miskolcon, a legnevesebb Klir Vencel volt, akinek családjában öröklődött a mesterség.

592 Klir Vencelnek tervrajzai is fennmaradtak. A Kamara saját mestereivel dolgoztatott, akik miskolci épületeikkel és terveikkel a magánszemélyek ízlését, megrendelői kívánalmait is formálták. A szakma fontosságát mutatja, hogy a város tanácsa ellenőrizte az elkészült falakat, s ha azok veszélyesek voltak, megbüntette a kőművest. 1792-ben Brassai Györgyöt panaszolja be egy megrendelő, s a szemlén kiderült, hogy az általa felrakott kőfal egyenetlen és rossz fundamentumra épült, s bármikor ledőlhet, ezért 12 botütésre ítélték.

593 A kőműves a munka elvállalása után tervrajzot készített, s ezt be kellett a megrendelőnek mutatnia. Ilyen „obriszt" készítettek a céh tagjai, amikor 1792-ben a városi kaszárnya mellé új szobákat építtetnek velük. Ekkor számítják ki az építőanyag szükségletet is.

594 Kun János kőművesmester „abritz" és „uberslap" (Abriss, Überschlag) nevű dokumentációt, amikor a város 1810-ben megrendeli nála a Pech-ház és egy új strázsaház építését.

595 A kőműveseknek írásban kellett ajánlatukat, a „relatiot" a megrendelőnek bemutatni, ilyet kértek 1792-ben a Forgó-híd építésekor is tőlük.

596 A XIX. században már rajziskolai végzettségű szakember is van Miskolcon, 1820-ban Ádám Márton ács-pallér bemutatja a rajztudását igazoló rajziskolai bizonyítványát, s így akar a 589 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 632. 590 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 7. köt. 572. p., 8. köt. 33. p. 591 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. 861. 592 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 47. köt. 275. p. 593 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 18. köt. 45. p. 594 B.-A.-Z. m. Lt. FV. 1501/a. 22. köt. 36. p. 595 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 36. köt. 122. p. 596 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 18. köt. 286. p.