Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

(Építkezés) Az építőipar Miskolc igazi sikerágazata lett a XVIIIXIX. században, amellyel szinte minden városi polgár és nemesember kapcsolatba került, ha másként nem, örökösödés vagy per esetén az építőipar szakemberei becsülték fel ingatlanjait. 1790-ben, amikor az egykori Dőry-fundust a görög és zsidó közösség megosztja egymás között, az óriási kúria felmérésére az ipar minden valamire való miskolci mestere megjelent (Scheudler János kőmíves, Oppensieder József ács, Rosenblatt József asztalos, Traub András lakatos, Pochmaister János kovács, Kraus Jószef kőfaragó, Kasteli Jakab üveges és Görgei János fazekas).

573 Az építkezés legfontosabb matériái, jelesül a kő vagy tégla, mész és fa, ha korlátozottan is, de rendelkezésre álltak. A miskolci hegyek, ha nem is nagy mennyiségben, de végig szolgáltattak követ, egy újvárosi ház vagyonleltárába kőfejtő szerszámokat is felírtak.

574 A Kőporos és Kőbánya földrajzi név is utal a hegyekben található építőkőre, de a Szép-hegy nevű Promontorium közelében is említenek egy elhagyott (ócska) kőbányát 1777-ben.

575 1787-ben Scheudler Mihály kőműves, aki a miskolci görög templom építője is, vesz egy szőlőt nemes Kiss Mihálytól azzal a feltétellel, hogy a szőlőben található kőbányából a miskolci református egyház továbbra is szabadon hordhatja a követ bármilyen építkezéséhez.

576 Az ingatlan a Kiskőbánya nevű szőlőhegy alatt van, s az építőmester a református új templom építésekor kezdi használni.

577 1800-ban a bányán Scheudler örököse és az egyház osztozik, s kiderül, hogy a közelben van az uradalomnak is kőbányája, s a területen összesen négy bánya működik, melyeknek kiszolgálásra a néhai kőműves egy kutat is ásott a szekereseknek és bányamunkásoknak.

578 Kőbányája van 1844-ben özvegy Kányi Lajosné Kenf Eleonórának is, aki panaszolja a miskolci tanácsnak, hogy özv. Klir Károlyné az ő kőbányájából 50 öl követ elhordatott.

579 Használnak Miskolcon tibolddaróci és bükk573 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1051. 574 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 63. p. 575 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 173. 576 SRK. Lt. RB. I. 5/1. 577 MARJALAKI KISS L. 1956/a. 578 SRK. Lt. RB. I. 3/3. 579 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 70. köt. 86. p.