Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

kapcsolódik, ahol 27 személy fulladt meg. A tűzvész 171 házat, 93 kamrát és istállót, 219 pincét hamvasztott el, Miskolc teljes kára majdnem 250 000 rhénes forintra rúgott. Mindszenten 33 ház, 15 kamra és istálló és 38 pince lett a tűz martaléka. Ekkor határozta el a város a kémények évenkénti összeírását, 41 numerusra osztva fel az utcákat, s mindegyik élére egy nemes státusú ifjú kapitány nevezett ki.

566 Ettől kezdve a Városházánál tartott vízipuskák, egyéb tűzoltó felszerelések, valamint az utcákon és házakban őrzendő oltóvizek (kapitányvizek), bőrvedrek ellenőrzését is megszigorították, a tűzoltás intézményes rendszerét tovább fejlesztették, olyannyira, hogy a XIX. század közepén már országszerte híresek voltak a miskolci tűzoltók.

567 Voltak helyi tüzek is, egy ilyen az 1720-as évek elején egyetlen éjszaka elpusztította a Városházát, miközben más épületek nem sérültek meg.

568 Megtiltották a bozótégetést is, mert a tűz a szőlőkre átterjedve, sok kárt okozott.

569 Az 1843. július 18-i tűzvész a Papszeren ütött ki, s szintén a Piac felé terjedt, s egymás után kapott a házak fedelébe, meggyújtva a minorita templom tornyát is, majd elemésztette az újváros összes egyházát, kivéve a görögökét, amely palával volt fedve. 805 ház lett a tűz martaléka, 514 kamra, 251 ól és 291 szín az udvarokon.

570 Az Avasi templom és iskola is megmenekült. Az egyetlen terület, ahol kisebb volt a veszteség, mint az 1781. évi tűz esetében, a pincéké volt. A tűzvészt követően az uradalom segítségét kérte a város az építőanyagok beszerzésében.

371 A főbíró megegyezett bizonyos pesti ácsokkal, hogy az újjáépítéshez szükséges épületfát ne Miskolcon faragják, mert elárasztanák forgáccsal a várost, hanem rögtön a Tisza mellett, ahol vásárolják.

572 Miskolc ezt az óriási katasztrófát a rendi korszakban már nem tudta kiheverni, bárhogyan igyekeztek is lakosai, a polgári korszakra maradt a teljes újjáépítés, ugyanakkor a régi, földszintes, sok helyen falusias település városias arculatának megteremtése. 566 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 681-656. pp. 567 KUBINYI F.-VACHOT I. (szerk.) 1853-54. II. köt. 115. p. 568 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 549. p. 569 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 581. p. 570 SZENDREI J. 1904. III. köt. 36-39. pp. 571 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 69. köt. 198. p. 572 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 69. köt. 220. p.