Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
ne nedvesítse át a ház falát. 559 Az emésztőgödröket időről időre tisztítani kellett, 560 ezt a középületeknél rabokkal, vagy betyároknak nevezett marginális elemekkel végeztették. 561 Az árnyékszék, vagy ahogyan a latinos műveltségűek hívták a korban: „secretum hely" 562 és emésztőgödör a vizeket is szennyezte, sőt volt olyan, amelyet egyenesen a vízre építettek. 1808-ban a református egyház megbízottai végigjárják ingatlanjaikat, s úgy találják, hogy a templomhoz közeli iskola árnyékszékei túlságosan szem előtt vannak, ráadásul büdösek, mert „nem a vízjárásra vannak építve". Azt javasolják, építsék fel újra az iskola háta mögött úgy, hogy két deszka szélességben a víz fölé nyúljon. 563 Az 1840-es években a középületek felújítása során már megjelennek az emeletre épült árnyékszékek, így a kaszárnya emeletén kíván egyet a hadfogadó főhadnagy építtetni, addig azonban követeli a várostól, hogy a Leibstuhl nevű hordozható árnyékszéket tisztíttassa ki, a tanács azonban túlzottnak találja a parancsot. 564 A joghatóságok építkezéseit, a város lakossága körében is megpezsdült építései kedvet szakasztotta meg a város legnagyobb újkori katasztrófája, az 1843. évi tűzvész. Minden feudális kori város történetében vannak égések, Miskolcon is több is tűzvészről tudunk a XVIII-XIX. században, de a reformkori nagy katasztrófa mindegyiken túltett a pusztításban. Miután a császáriak tűzzel pusztították a várost, a XVIÜ. század közepén igen súlyos volt az 1746. évi égés, 565 de a legvészesebb tűz 1781. évi május 25-én reggel tört rá a városra, a minorita kolostor környéki egyik kézműves-műhelyből ütvén ki, s az erős szél a Piac, majd a Papszer és az Angyalvölgy felé terelte a lángokat. Nemcsak a házak, pincék és berendezésük égett el, hanem a kertek fái is elhamvadtak. A lakosok csak egyetlen módon védekezhettek, hogy a házak tetejéről leverték a zsindelyt. A katasztrófa legtragikusabb eseménye egy angyalvölgyi pincéhez 559 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 67. köt. 78. p. 560 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 69. köt. 146. p. 561 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 66. köt. 282. p. 562 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 448. p. 563 SRK. Lt. RB. I. 3/2. 564 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 71. köt. 56. p. 565 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. IX. 982.