Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

lé a kor ízlésének megfelelő kamarai házak is felsorakoznak.

541 A kincstár új birtokán tucatnyi, sőt több épületet felhúz az 1750-es évektől az 1830-as évekig a városban, itteni építkezései azonban kimerülnek a funkciójukat ellátó épületek létesítésében, a városkép és utcák tudatos alakítása, netán várostervezés hiányzik a gyakorlatából. Miskolc ugyanis jövedelmező, népes mezőváros, de nem rezidencia, székváros, uradalmi központ, mint más szerencsésebb korabeli városok, melyeknek földesura, püspöke, főurai palotáikkal, netán gazdag polgárai egész városrészeket meghatározó építkezéseikkel és terveikkel tudatos városrendezést hajtanának végre. A Kamara koncepciójában csak épületek létrehozása szerepel, de környezetük, a város építészeti szerkezetében betöltött helyük, hatásuk már nemigen érdekli az uradalmi szakembereket. A város másik nagy építtető intézménye a görög közösség, amely előbb üzleteit, majd lakásait is nem csekély eleganciával építi meg. A város középületei azonban elmaradnak mind a vármegye 1720-as években épült székházának nívójától, amelyet Bél Mátyás is megemlít, mind a kamarai épületek képviselte építészeti színvonaltól. A város országúti fogadója, a Zöldfa a XVIII. század első felében egyszerű, falusias csárda, míg uradalmi tulajdonban a XIX. század elején már emeletes, a kor színvonalának megfelelő vendéglátó intézmény. A Városháza, a város legrégibb középülete, állandó átépítése ellenére sem képes a kamarai épületek szintjére felemelkedni, inkább tekinthető a város gazdasági funkcióit kiszolgáló egyszerű épületnek, mint az igazgatás, hatalom presztízsét sugalló rezidenciának. A Városházát 1762-ben az utca felé kőből megépítik/

42 majd kocsmaházat létesítenek az udvarán,

543 1785-ben bővítik a Kis-Tanácsházzal, vagyis tanácsteremmel, ugyanekkor építek fel a levéltárat is.

544 Úgy tűnik azonban, hogy a tanács sokkal többet törődik a többi, hasznot hajtó ingatlannal, mint saját székházával. A városi intézmények, a kocsmák, a fogadó, a majorház és strázsaházak a város gazdálkodásának alapját képezték, ezért fontosabb volt fenn541 KOMÁROMY J. 1958. 542 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 4. köt. 731. p. 543 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 11. köt. 84. p. 544 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 11. köt. 72. p.