Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

tartásuk. Ugyanakkor a református ispotály és az egyik kvártélyház működtetése is a város feladata volt, nem beszélve az istállókról,

543 a legterhesebb feladat azonban kétségkívül a börtön fenntartása volt.

546 1822-ben nagyobb átalakítást végeznek a Városháza épületein, újrazsindelyezik az udvaron lévő borházat, valamint a börtön és hajdúház tetejét is. Ekkor még egyszintes az épület, miközben a szemben lévő Megyeháza már egy évszázada emelettel bír, s a nádas ún. stukatúra-mennyezetet kőboltozásra cserélik kettős céllal, egyfelől a mindig szem előtt tartott tűzbiztonság, másfelől a tervezett emeletráépítés megalapozása.

547 A város építkezései a XVIII. század utolsó negyedében a Fekete Sas fogadó

548 átépítésével csúcsosodtak ki, feltehetően az uradalmi konkurenciája hatására. Mivel a Csabai kapuban lévő Zöldfa az uradalomhoz került, a Szerafi-fundus maradt az egyetlen frekventált helyen lévő nagyobb ingatlan, amelyen a kor színvonalának megfelelő fogadót építhettek. A ház földszinti boltjait, akárcsak a korábbi épület földszinti helyiségeit, a görögök foglalták el. A Czikó utca és a Piac sarkán álló többteleknyi területen már a fogadó megépítése előtt is végrehajtottak bizonyos korszerűsítést, az itteni mészárszéknek, a fából épült „megavult boltnak kőrakással lejendő megépítését".

549 A Fekete Sas 1750-ben nyílik meg Új Fogadó néven, majd végleges formáját az 1770-es években nyeri el.

550 Megépítésével a magisztrátus, amely inkább a gazdálkodásra, adóügyekre, az uradalmi és vármegyei joghatósággal való kényes viszonyra, semmint a tudatos várostervezésre koncentrált, a városképet és Miskolc eleganciáját is előnyösen befolyásoló épületet teremtett. A város a többi ingatlanán is szükség szerint megtette a legfontosabb újításokat, így 1818-ban a hajdúk házában cserépkályhát állíttatott fel Kovatsek József fazekasmesterrel,

551 1823-ban pedig az ezredesi kvártélyon a kandallót szintén cserép545 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 6. köt. 239-240. pp. 546 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 48. köt. 258. p. 547 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 48. köt. 178. p. 548 MOL. T 1. No. 182. 549 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 894. p. 550 KOMÁROMY J. 1956/b. 551 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 44. köt. 17. p.