Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

tiszteleti illetve oktatási célokat szolgáló épületeket emelni, viszont ismét megtiltotta a korábban elvett templomok és iskolák visszavételét különösen pedig újabbak foglalását, valamint leszögezte, hogy a vallásügyi kérdések átfogó rendezése a majdan összehívandó országgyűlés feladata lesz.

17 Ez utóbbi egyébként az 1645. évi linzi békekötést becikkelyező 1647. évi törvényeken alapult, és Rákóczinak a törvényesség és méltányosság iránti elkötelezettségét tanúsította. (Ugyanakkor az 1687. évi, ellenreformációs szellemben született törvényekkel tudatosan szembe helyezte magát.) Minderre komoly szükség is volt, hiszen a szándékait és toleráns valláspolitikáját méltányoló híveinek kisebb csoportjával

18 szemben a protestánsok többnyire a kurucok katonai segédletével, erőszakkal kezdték meg templomaik visszavételét. Miskolci rendeletében Rákóczi határozottan fellépett azok ellen, akik „hatalmasul, magok tulajdon akaratjokbul s indulatjokbul templomokat, parochiákot s egyéb ecclesiai jószágokat foglalni, distrahálni [= elvenni] szabadosan merészlenek, nem várván attul, hogy Isten [...] rövid üdőn a Nemes Országnak országos gyűlést engedvén, valamelyek az igazság és országunk törvénye ellen lenni tapasztaltatnak, azokat orvosolni, a régi jó s törvény szerint való rendre hozni igyekezik." A protestánsokat felháborította, hogy Rákóczi a halálbüntetést is kilátásba helyezte azok ellen, akik nem engedelmeskednek parancsának, sőt (protestáns-katolikus vegyes) bizottságokat is kiküldött, hogy érvényt szerezzenek rendeletének. A miskolci rendelet erélyesen leszögezte: „parancsolatunk ellen templomokat, parochiákot, s egyéb akármely névvel nevezendő jószágokat s jókat foglalni s annyival is inkább distrahálni ne merészeljenek, sőt akik által eddig is ily törvénytelen dolgok végben mentenek, [...] azok mind azokot restituáljanak, és akiknek illik, satisfactiot is instituáljanak."

19 Ugyanakkor éppen Miskolcon kelt egy-két rendeletével igyekezett a híveinek tudtára adni, hogy távolról sem érzéketlen a protestánsokig ESZE T. 1980. 292. p.; BÁNKUTT I. 1980. 135-136. p.; R. VÁRKONYI Á. 1989/a. 192. p. stb. 18 Például a katolikus Orosz Pál generális állíttatta helyre Sárospatakot, valamint Eperjesre protestáns prédikátorokat hozatott. Ld. erről pl. LADÁNYI S. 1980. 321322. p. 19 ESZE T. 1980. 292. p.