Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

ni.

449 1781 június 29-én a nagy esőzések mindkét folyót megárasztották, de ekkor is főként a Pece környékét pusztította az ár, még a minoriták kolostorába is bement a víz, a házakból ingóságokat hordva magával, de emberéletben nem tett kárt.

450 Az állandó áradások miatt a víz levonulta után is tócsák, sártenger, piszkos tavacskák, korabeli nevükön „zsemlyékek" maradnak a vízparti utcákon,

451 ezért ezekről kis csatornákkal vezetik vissza a vizet. Ilyet ásnak újra 1786-ban a Szirma utcában, egy régi, betemetett medret kitisztítva.

452 A legismertebb ilyen csatorna a Piacról vezette el a vizet az egykori pálos, később városi saroktelek mellett, a Forgó-híd közelében.

453 A korszak legnagyobb katasztrófáját az 1845 júliusi árvíz okozta, amikor a Szinva rázúdult a Piac utcára, elsodorva magával az összes hidat, több malmot,

454 az országút kőhídját is erősen megrongálva. A Piac boltjaiba is becsapott a víz, áldozatokat is követelt.

455 Pedig a Pece és a Szinva szabályozását már a XVIII. században megkezdték, majd a reformkorban a vármegye és város közös feladataként folytatta.

456 A nagy munkát azonban a rendi korszakban nem lehetett elvégezni, hiszen az árvizek egyik okozója a malmok működése volt, s a mezőváros lakosainak érdekeit nem helyezhették a feudális birtokjog elé. A Szinva, amely Miskolc topográfiájában egyébként is meghatározó szerepet játszott, hiszen a fő utca a meder vonalát követte, s a városrészek kialakulásában is alapvető szerepe volt, Miskolc városképéhez talán a malmaival járult leginkább hozzá. A XVIII. század gazdasági élénkülése sem a vízimalmok számában, sem topográfiájában nem hozott lényeges változást, úgy tűnik, az előző századokban elérték a malmok és a folyó gazdasági és vízrajzi, ökológiai szisztémájában a vizek eltartó képességének maximumát, s ennél több objektumot már alig bírt el a víz. Az egyetlen lényeges válto449 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 468. 450 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 432-433. pp. 451 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 346. p. 452 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 488. p. 453 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 13. köt. 166. p. 454 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 71. köt. 163., 181. pp. 455 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 4-5. pp. 456 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 60. köt. 179. 464. pp., 1838. 64. köt. 671. p.