Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

szabályozott rend alapján.

378 A vásározók topográfiája tükrözte Miskolc városrészeinek és utcáinak a település hierarchiájában elfoglalt helyét. A Búzapiac északi része az állat- és gabonavásár színhelye volt a zsolcai országút töltése körül a szomszédos falvak tejtermékeket és baromfit, zöldséget áruló kofái sorakoztak. De a Búzapiacon árultak a híres miskolci lacikonyhások is, a város itteni állandó kocsmája mellett. Az Újváros északi részén a nagy területet igénylő, illetve bűzzel járó árukat rakták ki: a Tetemváron a faárut, a Nyakvágóban a bőröket. Közeledve a Piac utca felé megjelentek az élelmiszert és kézműipari termékeket árulók sátrai, amelyek nemcsak a sokadalmakon, hanem a hetipiacokon is hasonló vásári rendet követtek a hét két napján, vagyis a miskolci városképhez szorosan hozzátartozott a piaci forgatag. A Posta utcán az asztalosok következtek bútoraikkal, a Major utca környékén a „háti faárulók" és a fazekasok, valamint a meszes szekerek árultak, s az Újvárosnak ez a része volt a kékfestők és házi vásznakat, kartonokat árusítók helye, de itt volt a sáfrányos piac is. Az Alsó-Piac Pece és Szinva határolta szöglete hentesek, halárusok helye volt, illetve a kevésbé előkelők kézművesek (pipakészítők, szitások, kötelesek, szíjgyártók) rakták ki áruikat. Az 1780-as évektől a Forgó-hídnál a Szinva-parton volt a város legismertebb halpiaca, ahol főként szekerekről árulták a halat,

379 de kezdtek kis halasbódékat is felállítani.

380 (Piac) A Forgó-hídtól már az igényesebb termékek sátrai következtek, bádogosok, mézeskalácsosok. A Vereshíd utcán a cipészek és szabók, az utca és a Piac sarkán a Három Rózsa Fogadó előtt, ahol a Piac felső része kezdődött, finomabb áruk következtek (fésű, szappan, gomb), majd a pékáruk és a konyhakerti termékek a tapolcai apátság sarokházáig. Itt kezdődött a Czikó utca mészárszékeivel, amelyek az előző századokban még a Városháza előtt voltak. A Vágómalom környékén, közel a Szinvához fiatal állatokat és ismét csak zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket árusítottak. A vásárosok szétszedhető sátrakból vagy butykáknak nevezett bódékból árultak, sokszor elfoglalva az utcák nagy részét, sőt kapualjakat és udvaro378 SZENDREI J. 1904. 779-782. pp. 379 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 10. köt. 331. p. 380 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 431. p.