Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

kat is, s ezek elé lécekkel ponyvát feszítettek. Ezek az alkalmatosságok a miskolci kereskedők leltáraiban is előfordulnak. A Piac felső végét azonban az igényesebb kereskedelem művelőinek állandó boltjai és árulóhelyei jellemezték, hiszen ilyenek csak itt voltak Miskolcon. Ezek az üzletek és tulajdonosaik, sőt vásárlóik hozzájárultak a belváros polgárosodásához, a városi és megyei joghatóság, birtokos nemesek rezidenciái mellett egy modern üzleti kereskedelmi negyed és arculat megteremtéséhez. A görögök majd zsidók állandó boltjai mellett a miskolci utcakép jellegzetességei voltak az ún. árulószínek, a céhek deszkából összerótt, többször emeletes állandó építményei, melyeket az épületek elé vagy közé állították fel. Ezeket a hodályszerű, az ideiglenesség képzetét keltő árulóhelyeket a ruhaipari szakmák húzták fel a Felső-Piac területén. 1768ban a szűrszabók a Piac északi részén, a Kis Kvártélyház és Zsámbik Tamás görög kereskedő kerítése elé szándékoznak egy árulóhelyet felépíteni.

381 A szűcsök már 1745-ben kérnek „a Piacon magok árujok kirakása felől való helyet, holott valami épületet tétethetnének", ugyanekkor a vargáknak és csizmadiáknak már van árulószínük.

382 A csizmadiák 1762-ben kétszintes faépületben árusítják termékeiket, melyben a korabeli kereskedelmi kultúra mezővárosi nívójának megfelelő berendezés (lócák, 17 öles árulóasztal) szolgálja ki a kereskedést, igaz, szék vagy lóca helyett több helyen csak gerendák vannak.

383 A Piac felső végén a városi és vármegyei igazgatási centrumon felül (itt vannak a kvártélyháznak nevezett kaszárnyák is)

384 a város elegáns görög boltjait is megtaláljuk, elsősorban a Czikó utca és a Korona vagy Tambúr Fogadó határolta utcarészen. 1781-ben 48 (!) nem egyesült görög személyt (köztük: Saguna, Demeter, Kozma, Csuka, Pap Koti, Vese Ferenc, Olaszi, Brezina, Pomperi, Demcsó, Zsámbik) írnak össze együttesen a Dominális Kávéház körül, akik részben boltot, részben lakást tartottak fenn a görögség legfonto381 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 29. p. 382 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 3. köt. 177. p. 383 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 709-712. pp. 384 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 510. 5. doboz, B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 260. p., 15101/b. V. 1171., HOM MTD 53. 4462. 4.