Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

tartozóinak adóját, növekednek a hadba nem vonulók terhei, különösen azért, mert Rákóczi komoly élelmiszeradót vetett ki az ellenőrzése alatt álló országterület jobbágyságára. (Portánként 1 mázsa húst, 6 köböl búzát, 11 köböl zabot.) Hogy elkerülje a társadalmi feszültségeket, több alkalommal (például január 30-án Miskolcon) pontosította illetve újraszabályozta a vetési pátens rendelkezéseit: „Kegyelmes resolutionk az, hogy azoknak is, akik hadaink között a nemes ország szolgálattyában vannak és fáradoznak, otthon maradott házok népe, atyafiai és cselédi [...] azon élés, vágó és egyéb naturálék administratiojában, melyet táborunkba hoznak, más otthon lakos híveinkkel concurráljanak [= együttműködjenek] - egyéb mindenféle közszolgálattul s teherviseléstül exemptusok és immunisek lévén - sőt egyéb iránt is azon éléssel, ha táborunkban s hadaink között nem volnának is, magoknak magokot otthon interteneálni [= eltartani] kellene - az otthon maradott szegénység pedig magában elégtelen lévén az olyanoknak concursusa nélkül, hadaink intertentiojára."

12 A rendelkezés közvetlen kiváltó oka volt, hogy míg a központi hatalom a mentesítettek körét szűkebben, az érintett jobbágyok sokkal inkább bővebben akarták értelmezni, vagyis a „családtagok" alatt nem a közvetlen vérrokonokat, hanem a tágabb nagycsaládot akarták érteni. Nem sokkal az említett „miskolci végzést" követően Rákóczi parancsot adott az adófizető lakosság összeírására. A február 2-án kelt „Conscriptio Universalis" elrendelésében annak felmérésére kívánt kísérletet tenni, hogy vármegyénként és uradalmanként hozzávetőlegesen mekkora a bevonultak és az otthonmaradottak aránya, mégpedig abból a célból, hogy utóbbiak között a terhek arányosan osztassanak el. Jogos a későbbi szakirodalom értékelése, miszerint „a maga korában szinte páratlan igényű összeírás"

13 alapján Rákóczi világos képet alkothatott a jobbágytársadalom fegyverviselő és termelő rétegeinek megoszlásáról, valamint a katonáskodók családjának teherbíró képességéről. (Ez utóbbi alapján derült ki, hogy utóbbiak alig 12 Idézi: R. VÁRKONYI Á. 1980. 19. p. A vonatkozó kérdésekre összefoglalóan - további hivatkozások nélkül - ld.: BÁNKUTI I. 1991.; Borsod megye vonatkozásában: NAGY M. 1994. 13 R. VÁRKONYI Á. 1980. 19. p.