Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

ér felé való kiterjesztésével.

284 A város ezen északkeleti negyedére, amelyet délről a Pece folyása és torkolata határolt, a Búzavásár és a zsolcai töltés nyomta rá a bélyegét, s itt a belterülettel ellentétben nem alakultak ki klasszikus utcák. Az 1817. évi kataszteri felmérés csak a „Búzavásár napnyugati/napkeleti oldal", illetve a „Búzavásár és Újvárosi közök" néven említi az itteni házakat. A Búzavasár felé az Újváros

285 és az Alsó-Posta utcákon lehetett kijutni, amelyet a postajáratok megindulása előtt „a Búzavásárra vivő utcának" neveztek.

286 A Búzapiac rendezetlen, a várostervezést, sőt sokszor az ésszerűséget is teljesen nélkülöző módon formálódott területe a kortársak szerint is nehezen megközelíthető, zsákutcákkal teli része volt a városnak. Piac alkalmával a Pecén és a házak udvarán keresztül közelítették meg a vásárt, út nem vezetvén az árulóhelyekhez.

287 Ezért az Újváros utca végén, az itteni katonai istállónál, korabeli nevén a lóoskolánál lakók kérik a város vezetését, hogy nyisson új utcát az istálló felé zsákutcájuk végén, mivel a hetivásárok idején sok kocsi kénvtelen onnan visszafordulni.

288 J A Búzavásár környéke nemcsak a város keleti széle volt, hanem a középkori Újváros is itt végződött. A Pece ágai köré települt, s a középkorban önálló plébániával rendelkező Újváros egyre terjeszkedett a XVIII. században, s mintha megőrzött volna valamit egykori különállásából. Nem csupán a szóhasználat utal erre, hiszen az Újvárost ritkán mondták utcának, hanem az is, hogy a minoriták megtelepedésével ismét volt egyháza, igaz, nem plébánia, de barokk pompával sugárzó épületegyüttes. A XVIII. század elejéig a tetemvári temetőben álló egyszerű református Deszkatemplom a kultusz egyetlen intézménye a környéken. A katolikus egyház nemcsak a kolostorral van jelen, hanem iskoláival is. Mind a rendház gimnáziuma, mind a minoritákkal szembeni sarkon felállított ún. „normális" iskola hozzájárult, hogy az Újváros az egyházi intézmények térszervező erejénél fogva ismét a városmaghoz integrálódjon. Az egy284 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 378. 285 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 12. köt. 257. p. 286 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 24. köt. 61. p. 287 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 9. köt. 169. p. 288 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 10. köt. 342-343. pp.