Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

kori plébánia - a minoriták által ismét meghonosított - titulusa, a Boldogasszony helyett a Piacról idevezető utcát (és országutat) a XVIII. század közepétől már kezdik Klastrom névvel illetni. Itt, az Újvárosban alakult ki a görög közösség kultuszának központja is, ami egyrészt a negyed kevésbé előkelő rangját mutatja, másrészt hozzájárult az Újváros nívójának emelkedéséhez. A gazdag berendezésű, égbeszökő karcsú tornyával a városkép meghatározó alkotóelemévé váló késő barokk ortodox templomot és a görög iskolát a XVIII. század végétől Miskolc látványosságai között tartották számon. A két utca felé nyíló hatalmas görög telek egyházi intézményeinek, köztük ispotályának kiépülése az Újváros arculatváltásának szimbóluma is lehet, hiszen helyén a XVII. században a városrész jellegét meghatározó gazdaság állt, mégpedig a Boldisárok majorja.

289 Tőlük és szomszédaiktól szerzi meg a görög közösség.

290 A „új templom" nevű Czikó utcai református egyház XVIII. századi megépülésével a vallás újabb intézménye települt az Újváros szélére, s ezzel végképp sikerült a Piac környékének nyomasztó túlsúlyát egy második centrummal ellensúlyozni. Az Újváros nyugat felőli részét a neves miskolci családról a XVIII. században már Kádas utcának hívták. Ezen a környéken az 1770-es években több zsidó háztartásfőt írnak össze, sőt az 1778. évi Pece-áradás Rácz Mihály fundusát a „zsidó templommal együtt" károsította meg.

291 Az új templom telkét nem messze a református új templomtól, ugyancsak a Kádas utcában, a Vármegyeház telke mögött veszi meg a miskolci zsidóság 1784-ben,

292 s végleg létrejön vallási és közösségi központjuk.

293 Az új zsinagógát a tűzvészt követően 1797-ben építteti fel a közösség vezetése.

294 A zsidóság egy része a Piac, illetve a XIX. század elején a Búzavásár körüli telkeken telepedik le, boltjaikat, pálinkaméréseiket is itt üzemeltetik, s a XIX. században a Kádas utcai zsinagógán kívül a pálinkapiac lesz kultuszuk másik hely289 Vö. GYULAI É. 1998/a. 230-233. p. 290 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. VII. 291 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 1456. 292 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 14. köt. 108. p. 293 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 841. 294 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 24. köt. 61-62. pp.