Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

só végén lévő malomnak hívták

281 A város alsó szélén érintkezik a település az Alsó nyomás szántóföldjeivel.

282 Ez a korábbi korokra visszamenő distinkció nemcsak a fő utcával párhuzamosan haladó Szinva folyásirányának felelt meg, hanem a diósgyőri vár és földesúri rezidencia jelentőségének emlékét is őrizte. Az országutak forgalmával függött össze Miskolc utcaszerkezetében az észak-déli - igaz a Piacnál jóval rövidebb - tengely létrejötte is, amely 1794-ben a Forgó-hídtól kiinduló új utca és országút megnyitásával keletkezett.

283 Ez a kereszteződés a Piac alsóbb szakaszára terelte az országúti forgalmat, s ha ez a mérnöki kéz alkotta változás nem is hasonlítható a jelentős barokk városok nagyszabású rendezési terveihez, egyszerűbb, átláthatóbb és kényelmesebb közlekedést nyújtott a városon áthaladóknak, ugyanakkor teret nyitott a Minorita templom és rendház impozáns barokk tömbjéhez, fontos városképi elemmé emelve a Szinva hídjától is jól látszó elegáns épületet. A Forgó-hídtól a minoriták egyházáig megnyitott utca a Vereshíd utca nevet kapta a miskolciaktól. Ennek az új utcának a kolostor mögötti sarkára költözött a XVIII. század végén a postaállomás is, s ettől kezdve az országútról nyíló egymással szembeni utcákat (Alsó és Felső) Posta utcának hívták. A Zsolcai kapuhoz feltehetően ezen jutottak ki a postakocsik a XIX. század elejétől, a Pece kanyarulata miatt ugyanis nem volt mód a Vereshíd utcáról egyenes levezetést építeni, s a Szentpéteri kapuból kellett visszafordulnia és kerülnie annak, aki Kassa irányába tartott. (Újváros) A város népességének növekedésével csak a város szélén terjeszkedhetett tovább a település, a belső utcaszerkezet a fő utcáról észak felé nyíló régi utcácskákkal (Czikó, Klastrom) együtt jórészt konzerválódott. A Szentpéteri és a Zsolcai kapu határolta városrész a XVIII. században alakult ki, egyrészt az országutak melletti telekosztással, másrészt a Búzavásár fölötti Szeles utcának az Elő281 Molendinum successorum condam Andreáé Döry in inferiore parte oppidi sitnatum. Conscriptio oppidorum Miskolcz et Mezőkeresztes ad coronale dominium Diós-Győriense pertinentium mense Septembri 1723. peracta. MOL. UeC 5/5. Az összeírás másolata: MOL. E 156. 24/58. 282 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 55. köt. 86. p. 283 KOMÁROMY J. 1955.