Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

területének gyarapodása módosította. A város fő tengelye, sőt ütőere az országútként is funkcionáló Piac utca maradt, amelyet Nagy, illetve Derék utcának is neveztek. Ez az ősi nyugat-keleti utca a XVIII. században tovább terjedt kelet felé, a terjeszkedésnek a Pece kanyarulata mint természetes ütköző szabott csak határt, s amint korábban, most is megkülönböztették bizonyos szakaszait a hely presztízse, illetve használata okán. Derék utcának főként a XVIII. század végéig országútként is ismert Boldogasszony vagy Klastrom utcától nyugat felé eső, Hunyad utcáig tartó részét nevezték, amelyen már a középkor végén is kőházak sora állt. A XVIII. században is itt voltak a birtokos nemesek, a Dőry, Rácz, Vay, Almássy, Fáy, Szentpétery, Szathmáry Király, Szepessy, Máriássy, Debreczeni, Ráczkövi, Bük, Mocsáry családok rezidenciái, illetve a vármegye és a város háza, emellett az egri káptalan kiváltságos telke is. Miskolc 1761. évi ingatlanösszeírása

275 külön veszi fel a Derék, és külön a Piac utcát, az előbbi a Vármegyeháza és a Városháza körüli városrészt jelenti, míg a Piac a fő utca összes többi részét. Hasonló megkülönböztetést tesz az 1781. évi kéményösszeírás is.

276 A Városháza melletti tömlöcöt a „Derék utcán, a közönséges Piac utca felső vége táján" építik meg 1715-ben.

277 A Piac két oldala sem volt egyformán értékes, hiszen ha a Pece felől indult valaki, akkor az utca napos oldalán felfelé ment, ha a Derék utca felől indult vissza az árnyékos oldalon, akkor lefelé; az 1783. évi összeírás is így osztotta meg a Piac utcát (Piac utca felfele, Piac utca lefele).

278 A Forgó-híd nemcsak az utcát, hanem a várost is felosztotta felső és alsó részre, a Diósgyőri kapu környéke volt a város felső,

279 a Piac utca Pece menti környéke az alsó vége, Alsó-Piacnak is nevezték.

280 A Pece és Szinva összefolyása közelébe telepített Dőry-malmot továbbra is a város al275 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 389. 276 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. X. 105/13. 277 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 680. p. 278 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Összeírások/31. 279 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 818., 1501/b. V. 1334. 280 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/g. 1.