Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

gyobb zűrzavar tárul a részletek iránt behatóbban érdeklődő gazdaságtörténész szeme elé. Miközben a kiemelkedő borvidékeket minden időmetszetben könnyű elkülöníteni,

51 a kisebb értékű borok hektikus mozgatására nehéz ésszerű magyarázatot találni. Közérthetőbben: előfordul, hogy olyan körzetekbe is importáltak idegen bort, amelyek egyébként borexportjukról voltak nevezetesek, és fordítva. Jól példázza ezt a Miskolc-Gyöngyös reláció: nevezetesen az, hogy városunkba - akár jogsértés árán is - tömegesen hoztak be a gyöngyösi nedűből. A megoldáshoz csak az segíthetne közelebb, ha a kutatói szerencse olyan forrásokhoz juttatna, amelyek legalább egy összefüggő országrész borairól minőségi értékelést adnak. Meglehet, ilyen több is lappang, magunk csupán egyetlen olyan kimutatást ismerünk, amely megfelel ezen elvárásnak. Ez is viszonylag kései: az 1707. évi Rákóczi-féle dikális összeírás instrukciójában található (tehát csak a fejedelmet uraló területekre terjed ki), s a rovok munkáját volt hivatva elősegíteni: „Az első, fő classisban comprehendáltatnak [foglaltatnak] a Tokaj táján levő szőlők [Sátoralja]újhelytől fogvást [Abaú)]szántóig, inclusive [beleértve] az ónodival együtt, amelyeket a dikátorok conscribálván [összeírván], amely szőlő két gönci hordó bort szokott termeni, az egy dikára, et per consequens [következésképp] amely többet, többre dikáltatik. Második classisban comprehendáltatnak az ungvári (Ung m.), zempléni, ladmóci, [kis]toronyai, szőlőskei, bári, csernahói (Zemplén m.), boldogkői, korláti (Abaúj m.), miskolci (Borsod m.) beregszászi, [kis- v. nagy]muzsaji (Bereg m.), golopi, monoki, szerencsi, legyesbényei (Zemplén m.), sikái [?], [sa]ó]szentpéteri (Borsod m.), iszalái [?], hecsei (Bars m.) szentgyörgyi, modori, bazini (Pozsony m.) és a[zon a] tájon levő, azokhoz hasonló borok; ezeknek penig három hordó bort termett szőlői, ami kilenc akó bort teszen, /og[nak] tenni egy dicát. A harmadik classisban lészen gyöngyösi (Heves m.), váci (Pest m.), bâti (Hont m.) és a[z azok] táján levő szőlők, mindazok, akik in praecedentibus és subsequenti classibus [az előző és a következő osztályok51 Vö. a História c. folyóirat a szőlőművelésnek szentelt 1998. évi 5-6. számával (GECSÉNYI L., DRASKÓCZY I., SZAKÁLY F. és V. MOLNÁR L. tanulmányai).