Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC
ké. 39 (Mindeközben tanácstalanul állunk az ötvösök elenyészően ritka említése és az ötvöscéh hiánya előtt, hiszen a város valamennyi adottsága fejlett, sokak által gyakorolt ötvösséget ígér.) 40 Miskolc gazdasága minden kétséget kizáróan a bortermelésen alapult; a XVI. századi tizedjegyzékek tanúsága szerint a bortermelés aránya fokozatosan növekedett a szántóföldi művelés és az állattartás rovására. A városkép ennek ellenére nem lehetett rendezettebb, mint az alapvetően nagyállattartásra szakosodott településeké. Talán némileg még rendezetlenebb is volt azon akolkertes mezővárosokénál (pl. Kecskeméténél és Nagykőrösénél), ahol a háztáji állattartás egy elkülönített külső övezetben koncentrálódott, s ahová áttelepült a háztáji kertművelés egy része is. 41 Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a terjedelmes miskolci telkeken belül - zsellérházak mellett - veteményesen és gyümölcsösön kezdve, borospincéig és akolig és ólig, malomig, sőt szántóig mindennemű termelő- és tárolóhely megtalálható volt. * Azt is megelőlegezhetjük, hogy a XVI-XVII. századi Miskolc egészen sajátos színfolt a magyarországi mezővárosok palettáján. Miközben jogállapotát tekintve végig alávetett közösség maradt (ráadásul elhelyezkedését és jogállását tekintve elkülönült zsellérséggel), társadalmán belül időhaladtával a nemesek és egyéb libertinus elemek kerültek túlsúlyba. (Olyannyira, hogy a XVII. század végi Miskolcon már alig találunk a mezővárosi státuszhoz másutt elengedhetetlen jobbágyból.) Miskolcon már a XV-XVI. század fordulóján - gondolom, elsősorban a diósgyőri vár közvetlen közelsége miatt - jóval több nemes élt, mint a hasonló státuszú mezővárosokban. „Az 1702-es megváltakozás a késő-középkori viszonylag kompakt paraszt-polgári társadalom helyett egy libertinusokból és nemesekből álló, magát a földesúri joghatóság 39 SZAKÁLY F. 1984/a. 7-31. p., a számításokat több más hódoltsági mezőváros esetében (pl. Gyöngyös, Makó, Ráckevi, Szeged, Tolna elvégeztük). 40 B. BOBROVSZKY I. 1980. 41 MÁRKUS I. 1943.
