Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

pedig már kisebb (585 családfő) volt Miskolcnak A „tizenötéves háborút" Gyöngyös sínylette meg jobban (1598: 239 tizedfizető), a XVII. században pedig 5-6000 fős lakossággal számolhatunk itt is, ezúttal a születési anyakönyvi bejegyzések alapján.

35 Ehhez közeli szinten mozoghatott a legnagyobb Duna-Tisza közi település, Kecskemét is; a többiek azonban csak árnyékuk voltak előző századi önmaguknak.

36 A Miskolc története I. kötetébe írt mintaszerű összefoglalásában Kubinyi András hosszan és tanulságosan ismerteti azokat a módszereket, amelyekkel a középkori mezővárosok hatalmas tömegét nagyságrendi és tipológiai csoportokba lehet tagolni. Korszakunkban az ilyesféle kísérletek teljességgel hiányoznak: az időközben némileg megcsappant mezőváros-állományt jelenleg legfeljebb annak alapján tudjuk osztályozni, hogy megélhetési alapjait a szántóföldi vagy a szőlőművelés, vagy az állattartás adta-e, esetleg más régiók árucikkeinek forgalmazására szakosodott.

37 Mint a fentiekből látszik, a török által megszállt terület XVI. századi népesedési és gazdasági viszonyainak feltárásához jó fogódzóval szolgálnak a különféle török és - másodsorban - magyar összeírások. A belőlük kirajzolódó képhez azonban nem illeszthetünk hasonlót sem a NyugatDunántúl, sem a Felvidék, sem pedig a Partium és Erdély mezővárosairól, s elégtelenek a szabad és bányavárosokra vonatkozó demográfiai ismereteink is.

38 Hogy a XVI-XVII. századi Miskolc a legrosszabb esetben másodvonalbeli település volt, azt pusztán lélekszáma alapján is nyugodtan megelőlegezhetjük. Kézműiparának mutatói a céhek számát tekintve valamivel talán jobbak e kategória országos átlagánál, az iparűzők becsült arányszáma azonban éppúgy a 25-30%-os érték körül mozog, mint az általunk kutatott nagyobb hódoltsági mezővároso35 SZAKÁLY F. 1993. 211-212. p., ill. SZAKÁLY F. 1984/b. 151-153. p. 36 SZAKÁLY F. Kézirat. 37 Az ilyesféle mezővárostípust Kálmáncsehi példáján mutattuk be: SZAKÁLY F. 1973. 86-87. p. (Azóta ráébredtünk, hogy a nagy mezővárosok többsége e típushoz sorolható.) 38 Az egyetlen ilyen áttekintés (BAKÁCS I. 1959. 115-138. p.) csupán első próbálkozásnak tekinthető.