Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

társadalomban is akadnak támogatói, értsd: felhasználható eszközei.

8

) Bár a burkoltan behódolásra buzdító levelet aligha csak Miskolc kapta meg - alkalmasint körlevél is lehetett -, az 1526. és 1541. évi adat együttesen azt a benyomást kelti, hogy a hegyek alján Miskolc volt az utolsó jelentősebb település, amelyre a kétszáz kilométernyire táborozó/állomásozó törökök szemhatára kiterjedt. Úgy tűnik azonban, hogy behódoltatására csak a hatvani szandzsák megszervezése (1544) után

9 került sor. Legalábbis erre utal, hogy Jahjapasazade Mehmed budai pasa 1544 nyarán érezte elérkezettnek az időt ahhoz, hogy Miskolcot felkeresse és megdúlja. Mivel az ilyesféle vállalkozások mindig az adózásra kényszerítést célozták, nyilvánvaló, hogy a miskolci tanács addig nemigen törte magát a budai törökök kedvének keresésében. Bár a hatvani szandzsák 1546 körüli első török adóösszeírásában - legalábbis annak kiadott részében - Miskolc nem szerepel,

10 nehéz elképzelni, hogy az 1544. évi dúlás után is meg merte volna tagadni a török adót. Erről azonban csak másfél évtizeddel későbbről rendelkezünk megbízhatóbb adatokkal: 1559-ben - a ténylegesnél jóval alacsonyabb családfőszámmal - előbb hűbérbirtokként, utóbb kincstári birtokként kerül szemünk elé.

11 A jelek szerint sokáig nem rendelkezett a szultáni hász-birtokok azon megkülönböztető kiváltságával, hogy adóját előre meghatározott összegben róhassa le. Ez eleve mentesítette volna attól, hogy a török összeírok tényleges teherbíró-képességét és terméseredményeit vizsgálgassák.

12 A lakosságnak nemigen lehetett ínyére, hogy az összeírások családfőszámai - a pontosabb felmérés jeleként - az 1570-es évektől fogva erőst megközelítették a magyar tizedjegyzékekben szereplők számát. (1570-ben 532 háztartás került összesírásra, ugyanakkor az 1576. évi tizedjegyzékben 635 gabona- és bortermelőt regisztráltak.)

13 Hogy ez a helyzet mikor változott meg, nem tudni pontosan. A lé8 SZAKÁLY 1997. 65-71. p. 9 BAYERLE G. Sajtó alatt [1999]. Ld. az Előszót. 10 FEKETE L. 1968. 11 VASS E. 1981. 49-69. p. különösen 54-57. p. 12 HEGYI K. 1995. 55-58. p. 13 BAYERLE G. Sajtó alatt [1999]., ill. N. KISS I. 1960. 190-195. p.