Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

számának gyarapodását, a középfokú iskolák és az új kollégiumok megjelenését egy visszaesés követte a XVII. század elején.

195 A XVI. század középső és utolsó harmadában olyan kiváló tanárokról tudunk, mint a világkrónikát író Benczédi Székely István,

196 a Bártfán az egész oktatási rendszert megteremtő Stockei Lénárd,

197 vagy a bártfai rendszert Sárospatakra átvivő és azt továbbfejlesztő nagy tudású Szikszai Fabricius Balázs.

198 A XVI. század végén és a XVII. század elején megerősödő protestáns ortodoxia

199 azonban nemcsak az intézmény, az egyházi hierarchia szintjén hoz megmerevedést: az iskolák is szigorúan ragaszkodni kezdenek a nehézkes, skolasztikus tematikához és módszerhez.

200 A cél a hitvédelem lesz, tudatosítani és besulykolni a protestantizmus száraz érvrendszerét. így fordulhat elő, hogy maga Bethlen Gábor, a „református fejedelem" is a jezsuitákhoz adná az unokaöccsét, az ő iskoláik színvonalasabb volta miatt. Ezen a helyzeten is változtatni akarnak az 1639-ben fellépő hazai puritánok, akik közül Tolnai Dali János sárospataki rektorként igyekezett megreformálni a kollégiumi oktatást. De közéjük tartozott Keresztúri Pál, a Rákócziak udvari tanítója, valamint a magyar kartéziánus Apáczai Csere János is. Az ő hatásukra hívja meg Lorántffy Zsuzsanna Johannes Amos Comeniust, a korszak és a pedagógiatörténet máig egyik legizgalmasabb személyiségét, aki éppen Sárospatakon dolgozza ki oktatási reformjait. A XVI-XVII. század tehát teli van az oktatás történetére nézve jelentős változásokkal. Ezeknek a változásoknak pedig az egyik gyújtópontja a sárospataki kollégium, amelynek a miskolci iskola az egyik partikulája. A városnak már a reformáció előtt is volt iskolája, s hogy minden 195 PÉTER K. 1995. 77-98. p. 196 PÉTER K. 1995. 66-77. p. 197 Stöckelről és tevékenységéről SZABÓ A. 1984. 209-219. p. FRANKL V. 1873. passim. 198 SZABÓ A. 1982. 486-505. p. 199 SZABÓ G. 1943. passim, RÉVÉSZ I. 1993. 27-33. p. 200 Különösen érdekes lesz mindez Sárospatak esetében, ahol Tolnai Dali János és társai sokáig reménytelenül kísérleteznek a modern metódusok és eszmék meghonosításával. A helyi lelkész, Tolnai István és a zempléni esperes, Miskolczi Csulyak István számára azonban e törekvés veszélyes újítás: ZOVÁNYI J. 1911. 56-76. p. és MAKKAI L. 1952. 70-78. p. Ugyanez volt a helyzet Gyulafehérvárott, az erdélyi fejedelmek kollégiumában: MAKKAI L. 1952. 79-92. p.