Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

követőinek - legyenek azok kálvinisták vagy evangélikusok -, tehát a protestantizmusnak általában fontos tétele a Szentírás, Isten igéje tekintélyének a visszaállítása. Míg a katolicizmusban az írás és a tradíció egymás mellett áll és mindkettő egyenlő mértékben tartatik Isten kijelentésének, addig a reformáció egyetlen tekintélye a Szentlélek által megelevenített Ige. A reformáció célja éppen az isteni kijelentéshez való teljes visszatérés. Mivel pedig egy másik sarkalatos pont a protestáns teológiában az egyetemes papságról szóló tanítás - amely szerint Isten közvetlenül, Igéjében, Szentlelke által szól az emberhez -, ezért természetes szüksége volt a reformátoroknak, hogy nemzeti nyelvre fordítsák a bibliát. Ahhoz azonban, hogy a nemzeti nyelven is olvasni tudják az Igét akár a legegyszerűbb emberek is, törekedni kellett az oktatás, az iskolai rendszer kiépítésére, így az iskola válik a protestantizmus fontos „fegyverévé", eszközévé annak terjedésében, sőt megőrzésében is. Egyes kutatók feltételezik, hogy például a magyarországi protestantizmust az ellenreformáció támadásainak az időszakában az iskolarendszere őrizte meg, illetőleg a kiépült oktatási struktúra, a sok kollégium fontos oka a reformáció északkelet-magyarországi megőrződésének.

193 Ellenpéldaként Lengyelországot szokás említeni, ahol bár jelentkezik a reformáció első hulláma, kiépült iskolahálózat híján szinte nyomtalanul el is tűnik. Mindezen érvek ellenére a kérdés: azaz a protestantizmus és oktatás kapcsolata nem ennyire egyértelmű. Tudjuk ugyanis, hogy már a reformáció előtt jelennek meg anyanyelvű Bibliák. Közismert tény továbbá, hogy az oktatás fellendülésében a reformáció mellett mindenhol rendkívül nagy szerepük van a jezsuitáknak. Oláh Miklós püspök Magyarországon is jóformán az első protestáns kollégiumok létrejöttével egy időben alapítja a nagyszombati iskolát, hívja be a jezsuitákat.

194 A kérdés tehát az először megfogalmazottnál összetettebb. Mára azt is tudjuk, hogy a protestáns oktatás mélypontokat, válságokat élt át; a XVI. századi rendkívüli nekirugaszkodást, a falusi iskolák 193 DANIEL D. P. 1995. passim. 194 GUNST P. 1995. 67. p.