Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

terméketlen lévén, kihez képest a becsülletes tanács bíró urammal felkelvén, némelly részét ganajoztatván és feles vermeket is hányatván... az város lakosival megboríttatta".

189 A XVII. században az is előfordul, hogy noha valakinek az ezen szolgálattal tartozó helyek valamelyikén van kertje, mégis felmentik a szolgálat alól. „Morvái Pálnak a háza végiben, a Pecze parton adott a becsületes tanács kertnek való helyet... nem szolgálván tőlle, mint más egyház szeresiek, kicsiny volta miatt."

190 Az itt élők jobbágyterhei egyébként nem lehettek elviselhetetlenül súlyosak, mert többször is találkozunk a vármegye törvényszéke előtt indított jobbágyvisszakövetelési ügyekben azzal, hogy jobbágyok ide szöktek, azaz a miskolci prédikátortól követelték vissza a szökevényeket.

191 A miskolci lelkészek esetében is él az a gyakorlat, hogy az oktávát felekezettől függetlenül megkapják a dézsmaszedőktől. Ez olyannyira rendszeres jövedelem volt, hogy a canonica visitatio jegyzőkönyve is megemlíti: „a császár borból és búzából álló dézsmájából az octava a plébánosé".

192 Jól mutatja ez a viszonyok rendezetlenségét, hiszen 1613-ban, az egyházlátogatás idején már régóta ismert Miksa 1567. évi rendelete. OKTATÁS ÉS ISKOLA A REFORMÁCIÓ KORÁBAN A reformáció és az iskolarendszer, az oktatás reformja a köztudatban egymástól el nem választható. Mivel az egész mozgalom egyik fontos igénye a Biblia ismerete, ennek természetes következménye, hogy Luther bibliafordítását követték a nemzeti nyelven megjelenő bibliák. A reformáció termékeként lát napvilágot nálunk is Károlyi Gáspár gönci protestáns prédikátor fordítása. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy az anyanyelvű bibliák, az anyanyelvű oktatás kérdését európai távlatokban vizsgáljuk. Azt azonban bizonyosan leszögezhetjük, hogy a reformáció és az anyanyelvi iskolázás összekapcsolódásának teológiai okai vannak. Luthernek és 189 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 357. p. 190 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 358. p. 191 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501./a. III. köt. 834. és 849. p. LV. köt. 764-765. p. Stb. 192 SRKLt. Proth. Kgg. nr. 6. 324. p.