Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

kannát (valószínűleg ón- vagy rézedényt) és bársonyt vásároltatott 1668 decemberében. Az árut levél kíséretében küldte Csákynak, amelyben szabadkozik, hogy azért küldi ilyen későn a rábízottakat, mert emberei négy napig keresték Egerben a megfelelőt, mivel „Eger vára nagy hely, úgy keresték, az hol jobbat találtak volna".

673 A miskolciak, amikor adóikat vitték Egerbe, egyúttal vásároltak is, például kapcát, de a török uraiknak ajándékba szánt vajat, mézet, juhot is. Miskolciak megbízásait is teljesítették, például 1678-ban 10 forintért (!) selyempaplant vettek. Egerben szerezték be a miskolciak a szendrői várkapitánynak is a lószerszámra való csigát (feltehetőleg gyöngyházdísznek), kék bagaziát, lókötő szíjat, kengyelvasat, zablát szíjastól, itt vásároltak ugyancsak egy generálisnak fügét, maguknak rizskását, „malozsaszőlőt", de egyszerre 8 bokor csizmát is, talpbőrt bagariából, karmazsin csizmát, karmazsinbőrt és abaposztót.

674 A török uralom nemcsak adókkal sújtotta miskolci alattvalóit, hanem időközönként áruik értékesítéséhez is hozzásegítette őket. 1663-ban Muszli bég parancsolja Miskolcnak az egri pasa nevében, hogy azonnal vigyenek négyezer kila árpát az érsekújvári táborba, az árát megkapják, azon kívül kinek milyen élelmiszere van, viheti a táborba árulni: „az kinek mi eladnivaló egyetmása élésből vagyon, vigyék az hatalmas csázárnak táborába pénzért árulni" 675 A visszaeső XVII. századi kereslet ellenére továbbra is minden miskolci társadalmi réteg kapcsolatban állt a kereskedelemmel eladóként is. A város élénk iparűzése egyben a kereskedelmet is feltételezte, hiszen az iparosok mind a vásárokon, mind műhelyeikben a megrendelőknek és vásárlóknak maguk adták el áruikat, sőt a mészárosok és tímárok nemcsak késztermékek, hanem alapanyagok faggyú és bőrök - árusításával is foglalkoztak. A város legfőbb mezőgazdasági termékét elsősorban a város kocsmáin keresztül értékesítették, de a tehetősebbek éltek a felföldi városokkal megteremtett hagyományos kapcsolatokkal is. Boldisár-Balla Zsigmond miskolci főbíró mint a város egyik legvagyonosabb embere is közéjük tarto673 Pap János levele Csáky Ferenchez. Diósgyőr, 1668. dec. 8. MOL P 71 (Csáky lt.) fasc. 264. 674 NYÍRY D. 1926-1927. 64., 109., 115., 116., 118. 675 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXVII. 24.