Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

zott, akinek apósa, Járfás Mihály deák rimaszombati kalmár volt, és aki maga is adott el Rimaszombaton miskolci bort, vallja 1695-ben Gyenge Gergely a vármegye előtt.

676 A Bükk vidékének boraival Eperjesen is kereskedtek, Márton deák eperjesi polgár és felesége a XVII. század elején egész eperjesi házukat zálogba vetették azért a huszonkét hordó sajószentpéteri borért, amelyet Senyey Pétertől vettek.

677 A nemesi jószágok jövedelmező kezelése elképzelhetetlen volt a bor és gabona megfelelő piacának felkutatása nélkül, így a miskolci termelőknek is a fennmaradást jelentette áruik megvétele. A konfiskált Szepessy jószágok visszaszerzésével és ismét jövedelmező nemesi gazdasággá tételével nevet szerzett ifjú Szepessy Pál maga meséli el gazdasági feljegyzéseiben, hogyan sikerült egy kassai kalmárral, Carove Jakabbal üzleti vállalkozásba kezdenie. „Ezen kassai kalmár Carove Jakab urammal esméretségben esvén, s kivált házass[ág]om elein, az mikor igen vékony állapottal voltjam], sok emberségével, kölcség dolgábúl élvén, kezdett közösöm lenni. Ezerhatszázkilencven esztendőtűi fogva esztendőnként szőleim művelésekre készpénzt s mást, kit akarnák éppen, és boltjábul vásárlást az mennyit adott, és én mennyi bort attam, minden esztendőkben őkegyelmének minden szüretek után számot vetvén egymással, sem őkegyelme nekem, sem én őkegyelmének adóssá nem maradott." Amikor Carove Jakab Oláhországba utazott, Szepessy Pál 1694-ben Snajder György kassai kalmártól vett fel kölcsönt a szőlőmunkákra, illetve vásárolt hitelben.

678 A miskolci nemes és a kassai kalmár üzletének alapja a borral való cserekereskedelem volt, Szepessy és családja egész évben hitelben vásárolta a kalmártól a legkülönfélébb textileket és szatócsárut (septuh, kisznicer, hernác, stájer, angliai, remek, fajlondis, tafota, bársony, selyem, rása, arany galland, danckai aranyfonál, selyem676 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 13. köt. 424. p. 677 Én Eperjesen lakozó Márton deák feleségemmel, Stelmetz Ilonával együtt, vöttünk hitelben huszonkét hordó bort sentpeteri Seniey Péter uramtól itt Eperjesen, melynek az ára teszen megvetvén egészlen florenos 540, mely megnevezett ötszáznegyven forintért vetettük egy akaratból zálogban őkegyelmének az eperjesi házunkat, az kiben most lakunk, mely házunknak mellette az szentegyház felől Zaklar mészáros háza, másfelől az Alsó kapu felől János szűcs háza. É.n. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 7. köt. 10. p. 678 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14