Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
ság miatt, ugyanekkor Miskolcon Bornemissza István követeli 58 forintos adósságát Kazay Györgytől. 664 Az élénk miskolci kereskedelmet éppúgy megakasztotta az 15931606 közötti háború, valamint az általános kereskedelmi recesszió, mint más városokét. 1598-ban az alsó-ausztriai Maria Eilend vámjánál feljegyezték, hogy a miskolci Walz György 170 ökör- és tehénbőrt vitt ki az országból, 665 de a marhakereskedelemben való részvétel a XVII. században kevésbé jellemzője a miskolci kereskedelemnek. A miskolciak azonban a XVII. században is foglalkoztak marhakereskedelemmel. 1625-ben Thilai Máté deák vármegyei jegyző feleségétől, Fazekas Katalintól egy szőlőt perelnek a vármegye előtt. A tanúvallomásokból kiderül, hogy a szőlőt még első férje, Lakatos György vette Mészáros Lukácsnétól két ökörért. Az egyik tanú, nemes Eötvös Mátyás arra is emlékszik, hogy a szőlő eredetileg is a Lakatos Györgyé volt, aki azon a két ökrön, melyet Erdélyből hajtott el, visszavette örökségét. 666 Miskolc egyre inkább „csak" vásárai és hetipiacai révén van jelen az árucserében. Az alföldi állatoknak igen jó felvevőhelye volt Miskolc; ez derül ki Kecskemét város 1662. évi ítéletéből. Garaczi Istvánnét azért marasztalják, mert a város régi rendtartásával szemben nem várta meg a vásár harmadik napját, és előbb vette meg a disznókat „öszvességgel", egyben az azokat áruló uszódi emberektől bizonyos miskolciak számára. 667 Miskolc kereskedelmére az is jellemző, hogy a törökök a summás adózás mellett ajándékként rendszeresen kértek a miskolciaktól gyöngyháznyelű késeket is. 1678. június 8-án 15 közönséges és 28 gyöngyházas kést valamint hat pár gyöngyházas kést vittek a miskolciak Egerbe, melyeket a török tisztségviselők között osztottak el a készpénz mellé. 668 Ezeket a külföldről származó késeket csak a kereskedelemből szerezhették be a miskolciak. A fémtermékek és a szatócsáruk mellett a textil maradt a magyar664 VÁROSKÖNYV 60-61. sz. 665 GECSÉNYI L. 1993. 471. p. 666 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. IX. 20. 667 LVÁNYOSI-SZABÓ T. (szerk.) 1996. 86-87. pp. 668 NYÍRY D. 1926-1927. 109-110. p.