Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
A saját háznál való árulást nem tiltja a város statútuma, azt azonban annál inkább, hogy az idegenek miskolciak udvarára „szálljanak" szekerükkel, és az árut itt kirakván, árulják. A fazekasok és deszkát hozó szekeresek az országos vásárban három napig kötelesek árulni, s csak azután adhatják el „nagyban" termékeiket. 581 A város statútumai elsődlegesen a lakosság ellátását és érdekeit védelmezik, a vásár csupán a miskolciak igényeinek kielégítése után töltheti be az országrészek közötti nagybani árucsere funkcióját. A piaci vámon kívül általános kereskedelmi vámot is szedett a város; minden bejövő és kimenő szekér után 1 polturát, 500 kősó után pedig 1 sókockát. 582 A miskolci piacokon és vásárokon a környékbeli birtokosok is jövedelmezően értékesíthették termékeiket. Szirmay István is a miskolci piacon és vásárokon adta el a környéken termett dinnyéit a XVII. század második felében. 583 Az árucserével, kereskedelemmel szorosan összefügg két miskolci szolgáltatási ág, a korcsolyásoké és szekereseké. Az előbbieket a város 1573. évi statútuma említi, amely kötelezi a „vidékieket", hogy szolgáltatásukat igénybe vegye, akkor is fizetésre - igaz, csak a díj felére - kényszerítve őket, ha nem igényelték munkájukat. 584 A társaság tagjai a hordók csúsztatására szolgáló eszközükkel, a korcsolyával végezték a boroshordók vontatását, szakértelmükkel a hordók és bor sérülése nélkül lehetett a hordókat a pincékből kivonni illetve berakni, valamint a kocsikra fel-és letenni. A nagyobb gazdálkodók, mint Balassa János vagy a diósgyőri vár pincészete, maguk is rendelkeztek ilyen eszközzel, de Miskolcon a XVI. században város tanácsa - hasonlóan a céhes iparok kiváltságainak megőrzéséhez - a helyi korcsolyások kizárólagosságát védelmezte. 585 A szállításhoz kapcsolódó másik szolgáltatás, a fuvarozás először 1683-ban jelenik meg a vármegyei jogalkotásban, ekkor limitálják a „szekeresek dolgát". A szekeresek árszabása nemcsak a szolgáltatás díját tartalmazza, hanem a leggyakoribb szállítási formát, jelesül a 581 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 417-418. pp. 582 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 1684. jún. 10. 583 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 4. köt. 498. p. 584 VÁROSKÖNYV 1. sz. 585 GYULAI É. 1995/a. 13. p.