Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

faszállítást is. A miskolciak a diósgyőri erdőből származó tűzifájukat ezekkel a fuvarosokkal szállíttatták a házukhoz, ha maguknak nem volt szekerük és igásállatuk. „Egy szekér fa, ha nyolc ökörre jól meg lész rakva, ha száraz úton hozza, hetvenöt pénz, ha sáros úton, egy forint. Ha hat ökörre rakja, jutalma lész száraz időn hatvan pénz, sáros időn hetvenöt pénz. Ha négy ökörre, száraz időn negyven pénz, sáros időn hatvan pénz, mindazonáltal értvén ezt csak egyedül a miskolci piacra nézve". Az árszabás mutatja, hogy a miskolci piac a termékeken túl a szekeresek szolgáltatását is kínálta a város lakóinak. Miskolc élénk kereskedésére és a miskolci termeivények iránti keresletre vall, hogy más hasonló helységek gyakorlatához hasonlóan, helyi mértékeket használtak a városban és környékén. Ezeket általában a Szepesi Kamara által használt mértékekhez igazítják, nemcsak Kassának a termékek cseréjében és gazdasági életben vitt vezető szerepe miatt, hanem, mert a dézsma bérlője a Kamara volt, ezért a dézsmát általában kassai mértékegységgel mérték. A miskolci köböl, mint bormérték a XVI. század második felében a 16 budai iccés kassai köböllel volt azonos, csak a XVII. század elején - valószínűleg rövid időre - változott 20 iccésre a miskolci köböl.

586 Hogy miért tértek át a 20 iccére, eleddig nem magyarázható, de a Városkönyv bejegyzései szerint 1602-1604-ben 20 iccés áldomás adatott az ingatlanvásárlásoknál a Városházán hol 1 köböl és 4 icce (Az áldomás cubulus 1 justae 4), hol 20 icce (justas 20) formájában, vagyis a 16 iccés kassai köböl ekkor is használatban volt.

587 1639-ben is „egy nálunk való köböl bort" kért a tanács áldomásra Csenge Gáspártól, akinek egy pincét adott, ugyanebben az évben egy szőlőcsere bejegyzéséért 20 icce áldomást ittak a város törvénye szerint.

588 A kamarai dézsmások Miskolcon is végig a kassai köblöt használják a XVII. században, de használatban volt, főleg a XVI. századi dézsmáláskor 30 iccés egri köböl is, gyakran mind a két mértéket együtt is használták. A hordómértékek a korban általánosan ugyancsak különbözőek lehettek, de a vidék leghíresebb mértékegységét, a gönci hordót már 586 GYULAI É. 1995/b. 338-339. pp. 587 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 148-149. pp. 12 588 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 254. és 157. p.