Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

csont vettek fel kamatra Bűjük pasa fiától, Mehmet dervistől Eger­ben. 549 1698-ban, amikor Csolthó András a Nagyágazaton lévő sző­lőjét eladja (ifjú) Szepessy Pálnak, az új tulajdonos az adásvétel sze­rint „20 körmöci aranyat, öt magyari forintban számlálván egy aranyat, az mely teszen egy summában száz magyar forintokat" fizetett a szőlő­ért. 550 A források szerint 1564 és 1677 között 200%-kal, 1564 és 1698 között 230%-kal növekedett a magyar aranyforint értéke számítási forinttal szemben. Vagyis 150 dénárról 450, illetve 500 dénárra emel­kedett; a török kor elején a dénár háromszor többet ért, mint a török kiűzése után. Miskolc mint a Hódoltság peremvidékén fekvő mező­város és környéke pénzromlása megegyezett más korabeli hódoltsá­gi területekével, ahol hasonlóan emelkedett az aranyforint értéke 150 dénárról 450-500 dénárra, 4-5 számítási forintra. A vámok jó része is az útrendszer és áruforgalom középkori ha­gyományán alapult. A legfontosabb környékbeli vámhely a diósgyő­ri uradalomhoz tartozó középkori mohi vám, amely vásárhely is volt egyben A város azonban Eger török megszállása és a szom­szédban vívott mezőkeresztesi csata következtében 1596-ban el­pusztult, s vele pusztulhatott a vám is. A források a szerint rajta keresztül haladó országút megmaradt fontos közlekedési útnak, melyen később újra felállították a vámhelyet. Kőrössy Tamás deák, a Nyáryak és Haller György diósgyőri provizora írja 1627-ben Borsod vármegyének, hogy felsővadászi Rákóczi György a „Mohi mezővá­rosnak mellett folyó vízen, melyet Heyoenek neveznek, hidakat kezdett épí­teni" Mohi birtokosainak tudta nélkül, s ezzel az „őnagyaságok mohi vámját akarja elfoglalni". A diósgyőri provizor felhívja Rákóczit Györ­gyöt, hogy ha „le nem vágatják" az épülő hidakat, a birtokosok fog­ják ezt megtenni. 551 1632-ben a tapolcai apát protestál Borsod vár­megye előtt a diósgyőri vár gyalogos katonái ellen, akik az apát al­só részeken lakó jobbágyait (valószínűleg a valkiakat) bántalmaz­zák, akadályozzák, amikor az országúton Miskolc felé (versus Mis­kolcz... in via regia) mennek a malomba őrölni. A katonák viselkedé­549 Mehmet dervis contractualis levele Miskolc főbírájának. Eger, 1677. márc. 20. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXVII. 44. 550 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVI. 23. 551 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 4. köt. 745. p.

Next

/
Thumbnails
Contents