Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

sének az oka az, hogy a jobbágyok Mohi mezőváros vámjára nem mennek be (ad thelonium in oppido Mohy erectum non intrarent), de földesuruk szerint ezzel nem sértenek jogot, hiszen az őrölni menők sem oda- sem visszafelé nem kötelesek vámot fizetni.

552 Középkori eredetű a zsolcai vám is, melyet a XVIII. század elején többször is Dőry András vesz árendába. 1712-ben egy megrakott szekérét 4, üres szekérért 2 polturát kér a vámos, a deszkát szállító szekerek után pedig minden ötvenedik deszkát. A középkor legkelendőbb távolsági árucikkei, a sínvasak és sókockák sem hiányoznak a zsolcai vámjegyzékből, minden ötvenedik vas és minden századik só a vámost illeti; a fazekasoknak minden huszadik edényüket kell odaadniuk a vám fejében. Az élőállat után szintén készpénzt szednek.

553 A Sajón Miskolctól északra is volt vám Sajóvámoson, amelyet a vármegye 1607-es határozata szerint a révátkelésnél jogtalanul szedtek a vámosiak, mivel csak a Sajón túl, a boldvai hídon jogos az útvám szedése: „Az mely jövő-járót, vámost az csónakon az Sajón általhoznak, avagy ismét általvisznek, elégedjék meg az vámos és bíró, az vámosi, révpénzzel, vámot ne tartozzanak adni... az Sajón túl való hidakra Boldva felé menő és jövő-járó tartozzék vámmal".

554 A Sajó, Bódva vidékéről az Alföld felé igyekvőknek több vámon is át kellett haladniuk és fizetniük. 1660-ban Báthori Zsófia nyújt be tiltást a vármegyénél amiatt, hogy „az kereskedő emberek Edelényben vámot adnak, és azon protestáns fejedelemasszony őnagysága Mucsony vizén lévő vámját eo sub praetextu [- azzal a kifogással], hogy Edelényben megadták, elkerülik". A fejedelemasszony erőszakkal fenyegeti az efféle „vámos elkerülő embereket" [= vámfizetést elkerülőket].

555 Mivel a vámszedés joga a birtokjoghoz kapcsolódott, máshol is szedtek önkényesen vámot Miskolc vidékén. 1563-ban a miskolci polgárok panaszolták a Kamarának, hogy Arló faluban bizonyos tisztviselők három szekerüket vették el jogtalanul követelt vám fejében.

556 552 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 5. köt. 88. p. 553 BOROVSZKY S. 1909. 131. p. 554 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 3. köt. 708. p. 555 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 5. köt. 591. p. 556 Supplicationes dominis commissariis nuper ad occupationem arcis Dyosgewr delegatis porrectae. Opinio. MOL NRA 266/13