Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

Ekkorra azonban a Rákóczi-család már vitathatatlanul a leggazdagabb magyar és az egyik legjelentősebb európai arisztokrata család volt. Térségünk nagy része birtokhálózatuk részeként nem mentesülhetett a befolyásuktól, hiába szolgáltatták vissza rendesen az átadott vármegyéket. így annak ellenére, hogy II. Rákóczi György nem folytatott Habsburg-ellenes hadjáratot és nem kapta meg a megyéket, tényleges hatása nem szűnt meg. Az említett fejedelmek idején gyakorolta Erdély a legnagyobb befolyást térségünk életére. 1660-ig, Várad török megszállásáig, egyben II. Rákóczi György haláláig megmaradt domináns szerepe Magyarország, különösen a keleti országrész életére. Ebben az időszakban a török mozgás is enyhült, a kisebb fosztogató portyákon kívül szinte kizárólag a fejedelmi hadjáratok támogatóiként léptek fel. Nem véletlen, hogy ez a viszonylagos nyugalmuk a fejedelemváltozások idején szűnt meg átmenetileg, valamint Erdély ún. aranykorának lezárulta után, az 1660-as években élénkültek fel és kezdtek jelentősebb hadjáratokba. Az újabb hatalom befolyása - amint az előző fejezetben láttuk nem jelentette a régiek kivonulását. Az adókra, a különböző szolgáltatásokra, a katonákra Bécs a XVII. század folyamán is igényt tartott, a lakosság pedig megpróbált eleget tenni a követeléseknek. Az erdélyi fejedelmek természetesen ugyancsak kérték a katonák kiállítását és azok ellátását. A fejedelmek által kivetett szolgáltatások mértéke a hadsereg igényeinek megfelelően változott, behajtása pedig a pillanamyi erőviszonyok függvényévé vált. Bár igaz, hogy térségünk - nem különben Miskolc városa - a század első felének Erdély uralkodói által vezetett hadjárataival szimpatizált, de amikor éppen a császáriak tartották hatalmukban a településeket, nem nagyon volt lehetőségük a kért gabona, abrak megküldésére. A XVII. század első felében tehát városunk a többi környékbeli településhez hasonlóan - hol meggyőződésére hallgatva, hol pedig az erőszaknak engedve - egyszer a fejedelemhez, majd a császári csapatokhoz, illetve a törökök részére indította útnak szekereit, utóbbiak kivételével elküldte katonáit. Miskolc közvetlen szerepére vonatkozóan meglehetősen kevés adat áll rendelkezésünkre. A konkrét portaszámok hiányában nehéz