Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

tanácsos adott nyugtát Kassán arról a Borsod vármegyének, hogy 40 pár (!) ökröt és három kocsit vittek Tokajba.

427 A hódoltság peremvidékén vármegye a nemesektől is szedett adót a török elleni háború költségeire, melyet a miskolci nemeseknek a helyi török adó mellett is meg kellett fizetniük. 1645-ben Zabari Péterné Szerafi Dorkó, Szirmay Mihályné Czikai Erzsébet, Szepesi Jánosné Nagy Kata özvegyasszonyok írnak szívhez szóló levelet a vármegyének, mivel az insurrectio alapján tőlük is követelt hadi hozzájárulást „a ravás nagy volta miatt" nem tudják kifizetni, mert „az özvegységnek sanyarú terhei alatt mindennapi táplálásunkra, török adónkra való erőt is alig vehetünk".

428 A gratuitus labor, a törvényben előírt ingyenmunka, mellyel a magyar végvárak építését, állagmegóvását segítették, Borsod vármegye helységeire is súlyos teherrel nehezedett. A megye magyar várai közül a miskolciakat főként a diósgyőri erősséghez rendelték a törvényeket követő vármegyei statútumok alapján. 1607-től azonban a közeli ónodi végvárba is menniük kellett, mivel a vármegye elrendelte, hogy minden borsodi birtokos füstönként vagyis házanként küldjön szekeret, fát és karókat, valamint gyalogmunkásokat az ónodi vár építésére.

429 A miskolciak sokszor a diósgyőri munkák miatt nem teljesíthették az ónodi várba gratuitus laborra szólító parancsot. 1639-ben Szepessy János miskolci főbíró panaszolja a vármegyének, hogy Keglevich Miklós parancsára már előbb is két ízben vittek bort, kenyeret s más egyebet is Ónodra, de mostani követelését, hogy a „császár mívére" küldjenek 100 embert ásóval és kapával, valamint egy hordó bort, hatszáz kenyeret és 30 köböl abrakot, nem teljesíthetik, mivel kevés a „parasztember" Miskolcon, s aki van, annak is éjjel-nappal Diósgyőrben kell mennie az „úr dolgára". Ezért csak 52 embert küldhetnek, ezek egy része nemes. A lakosság nagyobb felét kitevő nemeseket különben hiába küldik, nem mennek a vármunkára.

430 A török kiűzését követően a várak újjáépítésében is szükség volt 427 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. XVIII. 429. 428 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/c. II. I: 53. 429 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 3. köt. 729. p. 430 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/b. XXII. I. 12.