Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

dalmi változásnak, jelesül az általában adómentes nemesség gyors növekedésének is betudható. A magyarországi adózás históriájában az 1670-es évektől gyökeresen megváltozott az adózási rendszer, hiszen nem az adóképesség (az addigi porták) után fizetendő összeget határozta meg az államhatalom, hanem a hadsereg ellátására fordítandó teljes évi adóöszszeget, amelyet szétosztottak (repartitio) az adóporták között. Ezt az adózási formát nevezték portio-adózásnak is, hiszen a királyi hadsereg élelmezési szükségletét elégítették ki vele. Az 1680-as évektől ugyan a repartitio helyett ismét porták utáni adózás folyt, de a török elleni felszabadító háborü Magyarországon állomásozó hadseregének katonai portióit az ország adózó népességével fizettették meg, részben pénzben, részben természetben kirótt évi adóteherrel, amelyet a megye vetett ki a lakosságra.

423 1690-ben például a vármegyétől 1000 köböl rozst követeltek adó fejében, melyből Miskolc egymaga 177 köblöt volt köteles fizetni. 1694-ben, amikor a bécsi udvar 2 millió ft-nyi adót vetett ki az egész országra, Miskolcra 1036 ft esett.

424 A portiót többször csak erőszak alkalmazásával tudták behajtani. Ennek módja volt a XVII. század végén a miskolciak állatainak „túszul ejtése", elhajtása. 1683 Pünkösdjének idején ugyanis az egész miskolci csordát elhajtották a portio fejében Rimaszombatra, együtt a miskolci csordában legelő keresztesi barmokkal, ez utóbbiakat a vármegyétől visszakérték a keresztesiek.

425 1696-ban is hasonló történt, amikor az „esztendőbéli portiozás alkalmatosságával" a vármegye rendkívüli adóban Pünkösd másodnapján 15 hordó bort foglalt le Miskolcon, és a város csordáját is elhajtatta, melyből öt fejőstehén és egy ökörtinó soha nem került vissza.

426 Pedig ebben az évben már adtak ökröket az adó fejében a miskolciak, nemkülönben a többi borsodi helység, hiszen 1696. június 1-én Frendik Mátyás hadügyi 423 LEVELES E. 1929. 55. p. 424 BOROVSZKY S. 1909. 123. p. 425 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 7. köt. 174-175. pp. 426 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. IX. 44.