Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

adóegység képezte az alapját (8. táblázat) - valamint a háború miatti évenkénti rendkívüli adókat az országgyűlés szavazta meg, s a vármegye közvetítésével szedte a magyar államhatalom, nem egyszer erőszakos eszközöket alkalmazva a fizetést kikényszerítendő. A porta utáni adóteher az országgyűlések törvényei szerint változott, a Hódoltságban a kettős adóteher miatt alacsonyabb volt, mint a királyi Magyarországon. Borsod vármegyében 1572-ben a hódolatlan porták után 1 ft, a hódoltak után 50 dénárt hajtottak be.

419 A XVI. század második felében a 100 és 200 portaszám közötti adóalap után tekintélyes állami adót hajtottak be a miskolciakon.

420 1573-ban 160 adóporta után három részletben fizették be „a király rovását", összesen 131 forintot, vagyis nem egészen egy forintot minden porta után.

421 A miskolci portaszám a legmagasabb, 200 körüli értéket 1566-ban és 1572-ben érte el, ami nemcsak a város gazdasági virágzásának jele, hanem a legmagasabb állami adóteher ideje is volt. A XVI. század utolsó negyedében rohamosan csökkent a portaszám, s a mezőkeresztesi csata évében, 1596-ban már csak 63 portányi volt a mezőváros adóképessége. 1698-tól a ház képezte a rovásadó alapját, igaz, a portánál jóval kevesebbet kellett egy adóház után fizetni; ekkor 443 ház után adóztak a miskolciak. Az általános gazdasági romlás idején, a XVI. és XVII. század fordulóján a portaszámnál is gyorsabban csökkent a házszám, mint adóalap; 1606-ban már csak 25 házat írtak össze Miskolcon. Ekkor Bocskai István fejedelem a 291 hódolt ház után házanként 2 ft 5 dénár adót követelt Borsod vármegyétől.

422 A hódolt népesség vármegyei adójának majdnem 9 %-át Miskolc fizette ebben az évben. 1608 után, amikor a törvényhozás visszatért az adóporta intézményéhez, Miskolc portaszáma egyetlen ismert évben sem érte el 10-et. 1610-ben 8 portát írtak össze a városban, míg az utolsó ismert portaszám (4) 1620-ból való. A gazdasági romláson túl az adóalap csökkenése ekkor már a városban elindult társa419 BOROVSZKY S. 1909. 120 p. 420 A XVI. századi portaszámot közli: GYULAI É. 1995/a. 85. p. 421 VÁROSKÖNYV 83. sz. 422 BOROVSZKY S. 1909. 121. p.