Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

fructuum vineae).

381 Ugyanebben az évben enyingi Török István Czikó János miskolci nemes szekeréről az országúton Lukács nap (október 18.) táján vetette le a nemes borait.

382 1592-ben úgyszintén Lukács nap tájban szedte meg Soó János nemes a szőlejét Miskolcon és indult be a városba, amikor a város kapuja előtt a város bírája, Mészáros Kelemen szekerét a városkapu előtt megállíttatta és két hordó szűrt mustját elvette.

383 De a Miskolccal összefüggő borvidék másik helységében, Aszalón is októberben, Simon-Júda nap körül volt a szüret 1632-ben.

384 Mind a szántót, mind a szőlőt trágyázták. 1625ben egy vármegyei birtokperben említik, hogy Lakatos György visszavévén egy parlagszőlőt, úgy javította, hogy „télben szánnyal jártak az szőllők közt, úgy hordotta ganajjal Lakatos György" 385 A szőlőkultúra sajátos intézménye a kertszőlő, amely a gyümölcsöskertekhez hasonlóan mind egybefüggően a város szélén, mind a beltelkek végében létesülhetett, jellemző vonása pedig kert jellege, dézsmamentessége volt. Érdekes, hogy Miskolcon kertszőlőről alig emlékeznek meg a források, s ha igen, akkor sem jobbágyi tulajdonban. A diósgyőri uradalom 1682. évi urbáriumában Diósgyőrben több puszta között nemcsak telkeket, hanem utcákat-sorokat is felsorolnak, így a Balmaz nevű egykori zsellérsort, melyet legutóbb diósgyőri katonák laktak, valamint a Szőlőskert nevű helyet, amely teljesen puszta.

386 Miskolcon 1577-ben néhai nagyságos Balassa János miskolci kúriájához tartozóan írják össze a Kertszőlő vagy Sáfránykert nevű szőlőt a városon kívül (vienam Saphran Kert alias Kertzölö vocatam iuxta oppidum Miskolcz situatam). A főúr Görbeszőlő nevű szentgyörgyi ingatlanját 300, a kertszőlőt 35 forintra becsülték.

387 A kertkultúrára és a gyümölcstermesztésre kevesebb forrás áll rendelkezésre, mivel ezek termeivényei után nem járt földesúri 381 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 645. p. 382 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 3. köt. 702. p. 383 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. VI. 40. 384 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 5. köt. 70. p. 385 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XVIII. IX. 20. 386 A diósgyőri pusztáknak nevek. Az Balmász egészlen, kiben annak előtte praesidiariusok laktanok. Az szőlőskert egészlen. MOL UeC 92/2 387 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 2. köt. 351-352. pp.