Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

dézsma, de Miskolc középkorból örökölt utcaneve, a Meggyesalja a város kertkultúrájának emléke. A Máthé majd Dőry család Hevesikerté nevű, a város diósgyőri végén említett kertje

388 is feltehetően középkori eredetű. A kora újkorban a régi kertek mellett újakat is létesítettek, nem egyszer szántóföldet fogva fel. A Bakos Gáspárné Borbála a XVI. század végén követeli részét egy majorságkertből, amelyet egy korábbi szántó helyén létesítettek (super quadam terra arabili, in cujus superficie nunc hortus allodiális extructus haberetur), a szántó néhai nemes Péchy Miklós miskolci kúriájához tartozik.

389 Hasonlóan a város szélén telepített kert lehetett a nemességét 1560ban szerzett

390 Gombos család birtokában is. 1622-ben Gombos Pál a családi kúriában (melyet már az 1563. évi urbárium is említ a nemes házak között), annak szántóföldjeiben bírt birtokrészét egy parlagszőlővel és a Sáfránykertben levő gyümölcsfákkal együtt cseréli el atyafiával, Gombos Andrással, annak a miskolci Fábián utcában lévő birtokrészéért és egy ládházi puszta telekért.

391 A miskolci szőlők mellett, között is megjelentek kis gyümölcsösök. 1673-ban Fiaz János panaszolja, hogy elfoglalták szőlőcskéjét; valaki olyan „fortélyt" követett el rajta, hogy szőlője szilvásába leásott egy „cseresnye fiatalt" azok közül a fák közül, melyek Szepessy Pál jobbágyáé voltak.

392 A szőlő gyepűjére is telepíthettek gyümölcsöst, 1660-ban nemes Kéry Mátyás Valós üt mellett szőlejében ismeretlenek nagy kárt tettek, mivel a gyepűn keresztül-kasul utakat csináltak és gyümölcsfáit kivágták.

393 A Bükkalján termesztettek dinnyét is a korszakban. 1622-ben a Miskolc környékén birtokos, Miskolcon kúriával bíró Szirmay család pereskedik bizonyos örökségen, melynek része egy „dinnyepohár" nevű, feltehetően ezüst pohár, melyet „Szirmay György a dinynyéből árult pénzből" csináltatott magának.

394 Valószínűleg ezért ne388 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 226. és 396. p. 389 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 390 Gombos Pál nemeslevelének átirata. 1560. Bécs, júl. 28. MOL NRA 723/50. Vö. GYULAI É. 1995/a. 49-51. pp. 391 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. VI. I. 2. 392 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XIII. XIX. 1465. 393 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. X. III. 262. 394 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 498. p.