Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

tel nemcsak a négy telek együttesének kötelékét, hanem mértéket is jelent, valószínűleg egy középkori királyi holdat (kb. 84 ár), melynek negyedrésze tesz ki egy miskolci beltelket (kb. 2000 m

2

, 5-600 négyszögöl). A külsőség mértékeként is használt kötél és a Miskolcon holdnak nevezett mérték között is összefüggés feltételezhető, a miskolci hold éppen a királyi hold vagy kötél felével, vagyis a magyar holdként ismert földmértékkel (kb. 42 ár, 1100-1200 négyszögöl) egyezik. Ha a Kötelkönyvben darab földként említett szántókat megfeleltetjük a miskolci holdnak, az óvárosi telek után járó szántó a három nyomáson (14 föld) kerekítve 6 hektárral egyezik.

297 Ez a földterület a kor technikai és szakmai színvonalán nem tűnik elegendőnek egy gabonatermelésre irányuló jobbágygazdaság nyereséges üzemeltetéséhez, hiszen egyszerre csak kétharmadába vetettek, főként, ha az újvárosiak még ennél csekélyebb földterületen voltak kénytelenek termelni, de ha Miskolc szőlőgazdálkodását figyelembe vesszük, a két termelési ág egymást kiegészítve virágzó jobbágygazdaságokat feltételez. A miskolci agrárkultúra eme kettőssége végig jellemző marad a hódoltság korában is; a szőlő soha nem vált monokultúrává, mint egyes hegyaljai helységekben. Miskolc, miként a diósgyőri uradalom, egyesítette a felföldi és alföldi tájak találkozásában rejlő előnyöket, a gabona- és szőlőkultúrának egyaránt megfelelő természeti környezetben. Ez a miskolci mezőgazdálkodás alapvető jellemzőjét is magában hordja, az önellátásra való képességet és hajlamot, ugyanakkor annak a tőkekoncentrációnak, vállalkozói szemléletnek és komoly vagyongyarapításnak a hiányát, amely az állattartásban testesült meg a korszakban. A város jobbágypolgárát a piacon és felemelkedésben csak a bora segíthette. A jobbágyi agrártermelés legjobb mutatói a korszakban a dézsmajegyzékek,

298 a sajátos miskolci társadalmi változások azonban, jelesül, hogy a XVII. századra a jobbágyi népesség szinte elolvadt a 297 Miskolc telekszervezetéről vő. GYULAI É. 1997/c. passim 298 MOL E 158 Borsod. 1549/7, 1575/4, 1577/6, 1578/5, 1579/13, 1581/20, 1582/16, 1583/19, 1584/13, 1597/8, 1599/9, 1600/8, 1603/6, 1606/8, 1611/9, 1612/9, 1613/6, 1614/4,9, 1615/5, 1616/3„9, 1617/4, 1618/2, 1619/3,10, 1620/4,12, 1622/4, 1627/2,7, 1629/81, 1637/2,6, 1638/2, 1639, 1640/3, 1645/4, 1646/2, 1647/3, 1652/9. A jegyzékekre a továbbiakban külön nem hivatkozunk. A miskolci dézsmajegyzékekhez bővebben: N. KISS I. 1960. passim