Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

tel nemcsak a négy telek együttesének kötelékét, hanem mértéket is jelent, valószínűleg egy középkori királyi holdat (kb. 84 ár), melynek negyedrésze tesz ki egy miskolci beltelket (kb. 2000 m 2 , 5-600 négy­szögöl). A külsőség mértékeként is használt kötél és a Miskolcon holdnak nevezett mérték között is összefüggés feltételezhető, a mis­kolci hold éppen a királyi hold vagy kötél felével, vagyis a magyar holdként ismert földmértékkel (kb. 42 ár, 1100-1200 négyszögöl) egyezik. Ha a Kötelkönyvben darab földként említett szántókat meg­feleltetjük a miskolci holdnak, az óvárosi telek után járó szántó a három nyomáson (14 föld) kerekítve 6 hektárral egyezik. 297 Ez a föld­terület a kor technikai és szakmai színvonalán nem tűnik elegendő­nek egy gabonatermelésre irányuló jobbágygazdaság nyereséges üzemeltetéséhez, hiszen egyszerre csak kétharmadába vetettek, fő­ként, ha az újvárosiak még ennél csekélyebb földterületen voltak kénytelenek termelni, de ha Miskolc szőlőgazdálkodását figyelembe vesszük, a két termelési ág egymást kiegészítve virágzó jobbágygaz­daságokat feltételez. A miskolci agrárkultúra eme kettőssége végig jellemző marad a hódoltság korában is; a szőlő soha nem vált mo­nokultúrává, mint egyes hegyaljai helységekben. Miskolc, miként a diósgyőri uradalom, egyesítette a felföldi és alföldi tájak találkozá­sában rejlő előnyöket, a gabona- és szőlőkultúrának egyaránt megfe­lelő természeti környezetben. Ez a miskolci mezőgazdálkodás alap­vető jellemzőjét is magában hordja, az önellátásra való képességet és hajlamot, ugyanakkor annak a tőkekoncentrációnak, vállalkozói szemléletnek és komoly vagyongyarapításnak a hiányát, amely az állattartásban testesült meg a korszakban. A város jobbágypolgárát a piacon és felemelkedésben csak a bora segíthette. A jobbágyi agrártermelés legjobb mutatói a korszakban a dézs­majegyzékek, 298 a sajátos miskolci társadalmi változások azonban, jelesül, hogy a XVII. századra a jobbágyi népesség szinte elolvadt a 297 Miskolc telekszervezetéről vő. GYULAI É. 1997/c. passim 298 MOL E 158 Borsod. 1549/7, 1575/4, 1577/6, 1578/5, 1579/13, 1581/20, 1582/16, 1583/19, 1584/13, 1597/8, 1599/9, 1600/8, 1603/6, 1606/8, 1611/9, 1612/9, 1613/6, 1614/4,9, 1615/5, 1616/3„9, 1617/4, 1618/2, 1619/3,10, 1620/4,12, 1622/4, 1627/2,7, 1629/81, 1637/2,6, 1638/2, 1639, 1640/3, 1645/4, 1646/2, 1647/3, 1652/9. A jegyzé­kekre a továbbiakban külön nem hivatkozunk. A miskolci dézsmajegyzékekhez bő­vebben: N. KISS I. 1960. passim

Next

/
Thumbnails
Contents