Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

városba már nemesként sőt posszesszionátusként érkezett réteg lett a meghatározó a miskolci gazdálkodók között. Miskolcon a viszonylag alacsony ingatlanárak, ennek ellenére bizonyos városi körülmények, a kedvező kereskedelmi és népességi viszonyok, a királyi várak közelsége, a magas zsellérszám, a malomipar hagyományai, s főként a több évszázados szőlő- és borkultúra vonzó gazdálkodási körülményeket teremtettek. így a XVII. századi általános gazdasági hanyatlás ellenére Miskolcon több posszesszionátus nemes család is megvetette újkori gazdasági és társadalmi presztízsének alapjait, képes lévén vagyont sőt vagyonokat szerezni. A Miskolc környéki birtokos családok között ilyenként említhetjük a középkori eredetű nemesi családot, a Szirmayakat, hiszen a csekély középnemesi vagyonból éppen a XVII. század első felében épített saját erejéből jelentős jószágot Szirmay Péter, de ilyennek tekinthetjük a Miskolcon megtelepedett Dőryeket és Szepessyeket is. Dőry András 1704-ben kelt végrendeletében 54 pontban sorolja fel szerzett jószágát, míg ősi birtoka (aviticum) eltörpül mellette. A testamentum elején az örökhagyó így jellemzi jószágépítését, megköszönve sorsát az Istennek: „Én Dőry András mindenekelőtt adok az én Istenemnek hálákat azon, hogy engemet az én szerelmes kedves feleségemmel, nemzetes Persy Annával 36 esztendőknek forgási alatt mindennemű elviselhetetlen károktúl és veszedelmektűi megoltalmazván, egymás között jó igaz szeretettel, szép istenes élettel, illendő ruházattal, bővséges étellel-itallal, külső és belső javaival és istenfélő gyermekekkel érdemem kívül, ingyen való irgalmasságból megáldott. Megvallom azt tiszta lelkiismerettel, hogy a kevés őstűl maradt jószágomon kívül mindennemű javaimat kedves feleségemmel együtt kerestem".

296 JOBBÁGYOK MISKOLC MEZŐGAZDASÁGÁBAN A városban élő kora újkori nemesség részvétele a mezőgazdasági termelésben Miskolc középkori örökségként kapott jobbágyi telekrendszerén nyugodott, hiszen az ingatlanok, beltelkek és pertinentiák de az irtványok is részét képezték a földesúri joghatóság alatt álló 296 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XLII/6