Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

egyik a Fermezén, a másik az Avas-völgyön, a Szinva mellett. Egy­egy szőlő Miskolcon és Csabán, Miskolcon ezen felül egy pince a Szent György-hegy alatt, valamint ugyanitt egy újvárosi fundus és ház kerttel. Az újvárosi telekhez is tartozott pertinentia, így a család két teljes miskolci jobb ágy teleknyi kültelken gazdálkodhatott. Mis­kolcon kívül birtokos volt a család Sályban is. A testamentum meg­emlékezik a család gazdálkodásában fontos szerepet játszó miskolci malomrészről is, igaz, ez nem családi jószág volt, hanem Stenczel János tapolcai apáttól bérelte az örökhagyó, s már az örökös, Veres István is letett a malomrész „reoccupatiojának alkalmatosságával" 20 fo­rintot. Veres András gazdaságához tartoztak még borok, lőrék, tava­szi és őszi búza, sertések. A majorságon az özveggyel osztoztak, s így az örökösöknek 4 ökör jutott, 2 ökröt pedig inasának hagyott Veres András, a család jobbágyairól azonban csak általában emléke­zik meg az osztálylevél. Készpénzről alig rendelkezik az örökhagyó, a tetemes adósság is mutatja, hogy halálakor gazdaságát nemigen tudta jövedelmezően kezelni, csak 10 tallért hagyott gyermekeire. A testvérek azonban nem tudtak a megosztott és osztatatlan örökségen megegyezni, ezért ügyük a vármegye elé került, s minden ingatlant külön osztottak fel közöttük. 211 Ekkor az előzőeken kívül egy további irtványt is szerepel a jószágban, valamint diósgyőri és mályi birtok­részek is. A Veres család rokonságban volt a Bornemissza nemes ke­reskedőfamíliával, 1640-ben Bornemissza András kőházát Horváth György 450 forintért adja vissza Veres Andrásnak, mint leányági atya­fiának. 212 A XVI. századi forrásokban még nem említett miskolci nemesek között a XVII. század végén főbíróságra jutott Boldisár-Balla Zsig­mond családjának gazdálkodása és vagyonépítése a korszak feltö­rekvő nemesi rétegére talán a legjellemzőbb Miskolc históriájában. A Dőryekkel is rokonságba került család miskolci gazdálkodásának alapja - a Veresekéhez hasonlóan - szintén kettős ingatlanvagyon volt, a „Piacon való ház és az újvárasi udvarban lévő majorház" (1695). 213 211 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 5. köt. 500-503. pp. 212 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501. 1. köt. 261. p. 213 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 13. köt. 463. p.

Next

/
Thumbnails
Contents