Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

nagyobbik prédikátort Kőrössy Mihálynak huták, az mintszenti bírót pedig Szóláth Istvánnak, ezek előtt testált Tóth Mihályné".

141 1652-ben a miskolci nemes, Szabó András volt az apátsági javak gondviselője, de a jószágot visszaéléssel kezelte, ezért Pálfalvay János apát és az esztergomi káptalan kéri a vármegyét, hogy foglalják el miskolci javait, ezeket azonban a tiszttartó már előbb eladta Gere Mihálynak, a balajti prédikátornak kétszáz tallérért.

142 Az eladás azonban nemcsak a megrövidített apátot sértette, hanem Szabó András feleségét, Bodrogközy Margit nemesasszonyt is, aki urával együtt szerezte a miskolci házat.

143 A tapolcai apátsági uradalom, mint egyházi birtok mellett a középkori eredetű a bükki pálos kolostorok miskolci és környékbeli birtoklása is.

144 A dédesi és diósgyőri kolostor a Mohács utáni idők fegyveres politikai küzdelmeinek, de még inkább a Bebekek-Balassák kíméletlen birtokszerző politikájának áldozatul esvén, osztozván ezzel a Bükk és Sajó vidéke több egyházi intézményének sorsában, a kolostorok birtokai a hódoltság korában kikerültek a remeték közvetlen művelése és irányítása alól, a tulajdonjog azonban a pálos rendé maradt. Előbb a kolostor rommá tételében aktív szerepet játszott Balassa Zsigmond ragadta magához a kolostorok ingatlanait, majd az 1570-es évektől a Török család zálogbirtokos földesurai vették árendába a birtokokat a sajóládi-újhelyi pálos rendtől, amely az elpusztult kolostorok javadalmait gondozta. A zálogbirtokosok hosszabb időre, 7-8 évre (1000 forintért), majd 1591-ben és 1594-ben 3 évre árendálták a jószágokat, mintegy kiegészítve velük uradalmi birtokaikat, jövedelmeiket.

145 A diósgyőri (és dédesi) pálosok legfontosabb ingatlanai a diósgyőri malom és szántó, valamint szőlők, a miskolci kúria az Alsópiacon a mellette forgó malommal, valamint a Miskolccal határos Csabán a Hejőre épített malom, illetve a sajószentpéteri Barátudvar ne141 Az egri káptalan oklevele a görömbölyi tanúvallatásról. 1689. FLE AV N° 2066 142 B.-A.-Z. m. Lt. IV: 501/c. IX. LV. 676. 143 B.-A.-Z. m. Lt. LV: 501/c. IX. IV. 670. és IV. 501/a. 7. köt. 78. p. 144 KUBINYI A. (szerk.) 1996. 303-304 pp. 145 A pálos birtokok bérletéről bővebben: GYULAI É. 1995/a. 57-59. pp.