Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
vű kúria. Mindezek a Bükk környéki mezővárosokra koncentrálódtak, melyeknek földrajzi központja is Miskolc volt. 1572-ben guthi Országh Borbála árendálja 8 évre a részben romos diósgyőri kolostort és jószágait: egy csabai nemes kúriát egy lakott zsellérházzal, a házhoz tartozó réteket és legelőket, valamint 12 szántóföldet, egy ötkövű alulcsapós malmot szintén Csabán (a malomból ekkor csak három kő működik), egy másik Karló nevű malmot az előzővel szemben, egy csabai szőlőt, Miskolcon az alsópiaci házat több épülettel és a ház melletti kétkövű alulcsapós malommal, egy szőlőt a Szentgyörgyön és a bizonyos bábonyibérci szőlők kilencedét, valamint Diósgyőrben a kolostor mellett egy kétkövű alulcsapós malmot és a Barátok-hegye promontórium összes kilencedét. 146 A XVII. század elejétől, a diósgyőri uradalom hanyatlásától a pálos barátok már nem mindig teljes birtokokat, hanem csak egyes ingatlanokat adtak bérbe, s a környékbeli várak tisztviselői, a tőkeerős vármegyei és miskolci nemesek meg-megújított bérletekben használták a jószágokat. Ekkor is van azonban példa, hogy együtt veszik bérbe a javakat, mint Mladosevith Horváth György 1609-ben, majd Rákóczi György az 1620-as években, aki a rend összes borsodi birtokáért, együtt az újhelyi javakkal, 13 000 forint árendát fizetett. 147 Rákóczi a diósgyőri uradalomban is megszerzi a Nyáryak részét, s a környékbeli pálos javakkal erősíti a birtokkoncentrációt. A bérleti szerződések általában tartalmazták, hogy a bérlők kötelesek a jószágokat rendben tartani, sőt a kolostorok épületeit (már ahol lehet) rendbe hozni. 1613-ban vitézlő Szentiványi Zsigmond és felesége, Fejér Fruzsina veszi ismét zálogbérletbe a pálos malmokat 600 forintért, kötelezvén magukat, hogy a Bocskai-féle „zavargások" idején elpusztult diósgyőri és miskolci malmot újjáépítik, feltételesen megígérve a csabai malom helyreállítását is. 148 Miskolc égésekor a pálos kúria is leégett, 146 Országh Borbála fassioja az egri káptalan előtt a pálos javak árendájáról. 1572. MOL P 108 fasc. L. N° 235. Rep. 147 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1. füzet. 71-74. p. 148 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1. füzet. 81. p.