Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

vű kúria. Mindezek a Bükk környéki mezővárosokra koncentrálód­tak, melyeknek földrajzi központja is Miskolc volt. 1572-ben guthi Országh Borbála árendálja 8 évre a részben romos diósgyőri kolos­tort és jószágait: egy csabai nemes kúriát egy lakott zsellérházzal, a házhoz tartozó réteket és legelőket, valamint 12 szántóföldet, egy ötkövű alulcsapós malmot szintén Csabán (a malomból ekkor csak három kő működik), egy másik Karló nevű malmot az előzővel szemben, egy csabai szőlőt, Miskolcon az alsópiaci házat több épü­lettel és a ház melletti kétkövű alulcsapós malommal, egy szőlőt a Szentgyörgyön és a bizonyos bábonyibérci szőlők kilencedét, vala­mint Diósgyőrben a kolostor mellett egy kétkövű alulcsapós mal­mot és a Barátok-hegye promontórium összes kilencedét. 146 A XVII. század elejétől, a diósgyőri uradalom hanyatlásától a pálos barátok már nem mindig teljes birtokokat, hanem csak egyes ingatlanokat adtak bérbe, s a környékbeli várak tisztvise­lői, a tőkeerős vármegyei és miskolci nemesek meg-megújított bérletekben használták a jószágokat. Ekkor is van azonban pél­da, hogy együtt veszik bérbe a javakat, mint Mladosevith Hor­váth György 1609-ben, majd Rákóczi György az 1620-as évek­ben, aki a rend összes borsodi birtokáért, együtt az újhelyi ja­vakkal, 13 000 forint árendát fizetett. 147 Rákóczi a diósgyőri ura­dalomban is megszerzi a Nyáryak részét, s a környékbeli pálos javakkal erősíti a birtokkoncentrációt. A bérleti szerződések álta­lában tartalmazták, hogy a bérlők kötelesek a jószágokat rend­ben tartani, sőt a kolostorok épületeit (már ahol lehet) rendbe hozni. 1613-ban vitézlő Szentiványi Zsigmond és felesége, Fejér Fruzsina veszi ismét zálogbérletbe a pálos malmokat 600 forintért, kötelezvén magukat, hogy a Bocskai-féle „zavargások" idején elpusztult diós­győri és miskolci malmot újjáépítik, feltételesen megígérve a csabai malom helyreállítását is. 148 Miskolc égésekor a pálos kúria is leégett, 146 Országh Borbála fassioja az egri káptalan előtt a pálos javak árendájáról. 1572. MOL P 108 fasc. L. N° 235. Rep. 147 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1. füzet. 71-74. p. 148 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1. füzet. 81. p.

Next

/
Thumbnails
Contents