Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

adata a templomba való temetkezésben csúcsosodott ki, ez egyben a város és elitjének középkori eredetű kegyúri jogához is kapcsolódott, túl azon, hogy a reformáció a város polgárait, a kommunitást, városigazgatást és az egyházat is szorosan egybefonta. Tibót (Tibold) Zsigmond possessionátus nemes, akinek Miskolcon a XVI. század eleje óta a templomtól nem messze, a Meggyesalján udvarháza, zsellérei voltak, ezért kérhette a város tanácsát 1655-ben, hogy „engedné meg őkegyelme szerelmes magzatjának temetése, hogy lenne az templomba, mellyet megengedvén, őkegyelme is ígérte magát, hogy az deákok éneklő helyének egy becsületes chorust építtet maga költségivei".

175 Miskolczi Ambrus deák már a 1588-89-ben ide temetteti fiacskáját, majd feleségét, Illavölgyi Katalint, epitáfiumos sírköveket állíttatván nekik latin nyelvű verssel és címerük faragványával.

276 Címeres epitáfiumos sírkővel jelöli meg férje sírhelyét 1642-ben Bakos Balázs felesége is a templomban, melyet a templom külső fala még a XX. században is őrzött.

277 Az epitáfium miskolci Bakos Balázst mint a katonai ügyekben jártas, a város dolgait nagy körültekintéssel intéző és az egyházat illetően is érdemeket szerzett férfiút örökítette meg, aki 80 éves korában távozott az égi honba. A középkorban a nemesi elit gyakrabban választotta a környékbeli kolostorokat temetkezőhelyül, de ezek pusztulásával és a reformáció terjedésével a miskolci református templom az új vallás híveinek koporsóját is befogadta. A város hegyének bokros-erdős oldala már a középkorban hordozott bizonyos szakrális jelleget egyházi intézményeivel, ezt erősíti, hogy a templom oldalában a XVII. századi forrásokban feltűnik a Jézus kútja nevű hely (1670), amely nemcsak kút, hanem viszonyítási pont is a templomtól nem messze, ezen felül ugyanis három sorban pincék sorakoznak a hegyoldalban.

278 A hegynek a város felőli, északi oldala, az Avas neve is csak a XVI. század végétől fordul elő az írásokban,

279 s csak 1660-ban nevezik először Avas-hegynek, amikor 275 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 520. p. 276 GYULAI É. 1994. 277 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 236-237. pp. NOVOTNY Gy. 1982. 116. p. 278 GYULAI É.-TÓTH P. 1993. 40. p. 279 Uo. 41-42. pp.